Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.
A díjazottak úttörő eredményeikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését, hozzájárultak a vakcinák példátlanul gyors fejlesztéséhez a modern kor egyik legsúlyosabb, emberi egészséget fenyegető veszélye idején.
Gunilla Karlsson Hedestam, a Nobel-díjat odaítélő testület tagja kiemelte, hogy a két tudós munkája rendkívül fontos volt az életmentés szempontjából, különösen a világjárvány korai szakaszában. Az mRNS-vakcinák fejlesztésének lenyűgöző rugalmassága és sebessége megnyitotta az utat az új technológia előtt ahhoz, hogy más fertőző betegségek ellen is alkalmazzák. A jövőben terápiás fehérjék célbajuttatásához és bizonyos ráktípusok kezeléséhez is használható lehet – mutatnak rá a Nobel-bizottság közleményében. Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült mindkét díjazottal beszélnie a bejelentés előtt, és mindketten nagyon boldogok voltak az elismerés miatt.
A két kitüntetett 11 millió svéd koronán (megközelítőleg egymillió dolláron) fog osztozni. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Karikó Katalin az első magyar Nobel-díjas nő. Szent-Györgyi Albert 1937-es orvosi Nobel-díja után második olyan magyar tudós, akivel a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) mint Nobel-díjassal büszkélkedhet. A szegedi egyetem Erdély Romániához kerülésekor jön létre, miután az 1872-ben alapított Kolozsvári Egyetemet 1919-ben ide költöztették. A C-vitamin felfedezőjeként ismert Szent-Györgyi már az alföldi városban kutatott és volt rektor a ma Szegedi Tudományegyetem néven ismert felsőoktatási intézményben és itt volt hallgató, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte a tudományos munkát az 1980-as években, ma pedig az SZTE kutatóprofesszora Karikó Katalin is.
„TANULJÁTOK MEG A STRESSZT KEZELNI!“
„A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat” – mondta Karikó Katalin azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissmannal megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
A biokémikus újságíróknak és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezetőinek a bejelentést követően azt mondta, a fiatal diákoknak azt üzeni, fontos, hogy megőrizzék a fizikális és mentális egészségüket, tanulják meg a stresszt kezelni.
Az SZTE kutatóprofesszora azt tanácsolta a fiataloknak, élvezzék azt a munkát, amit végeznek, mert ha így tesznek, egyre jobbak lesznek benne. A stressz kutatójaként ismertté vált Selye Jánost idézve hangsúlyozta, arra kell koncentrálni, amin tudunk változtatni.
Karikó Katalin kérdésre válaszolva visszaemlékezett arra, hogy édesanyja minden évben meghallgatta, kinek ítélték oda a Nobel-díjat, bízva benne, egyszer a nevét olvassák be. Pedig előfordult olyan időszak, amikor sem állása, sem csoportja nem volt, csak szorgoskodott a laborban.
Szabó Gábor akadémikus, a SZTE korábbi rektora úgy fogalmazott, az idén Nobel-díjjal elismert kutatás társadalmi hatásai jóval erősebbek, mint a korábbi években díjazottaké.
A fizikus professzor – aki Karikó Katalinnal egy időben végzett a SZTE elődjén, a József Attila Tudományegyetemen – úgy vélte: láthatóan a kutatónő személye is lenyűgözte a Nobel-díj bizottságot. Tudományos eredményei mellett elképesztő kitartásáért különdíjat érdemelne, hiszen az mRNS-hez kapcsolódó első kísérleteit a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végezte, majd ezt a munkát folytatta az Egyesült Államokban, ám néhány év múltán kutatásai támogatását megszüntették.
Karikó Katalin olyan kutató, akit példaképül lehet állítani a fiatalok elé – hangsúlyozta az akadémikus.
KITARTÁS NÉLKÜL NINCS SIKER
A kitartás fontosságát hangsúlyozta, és Drew Weissmannal való munkakapcsolatát is méltatta a Nobel-díj honlapjának adott interjúban Karikó Katalin. Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a díj, felidézte, hogy 10 évvel ezelőtt októberben szintén otthon volt, mert elküldték a Pennsylvaniai Egyetemről, nyugdíjba kellett vonulnia. Akkor a férje állt mellé, ő bátorította, hogy fogadja el a mainzi székhelyű BioNTech RNA Pharmaceuticals vállalatban felkínált pozíciót.
Kilenc éven át ingázott Németországba, és 58 évesen ő maga végezte a kísérleteket – tette hozzá.
Elmondta, hogy nőként és anyaként mindig arra igyekezett felhívni a tudomány világában dolgozó nők figyelmét, hogy nem kell választani a család és a tudományos munkásság között, azonban nem is kell „túlsegíteni” a gyerekeket.
„A gyereked figyel téged és azt teszi majd, amit lát: a példa a fontos” – fogalmazott.
Kiemelte, hogy nagy hatással volt rá a stressz kutatójaként világhírűvé vált Selye János osztrák–magyar származású kanadai vegyész, akitől megtanulta: az embernek azokra a dolgokra kell összpontosítani, melyeket meg tud változtatni.
„Sok fiatal feladja, mikor azt látja, hogy kollégáik, barátaik kevesebb munkáért több fizetést kapnak, előléptetik őket (...) Azt mondom, ha erre figyelsz, nem tudsz azokra a dolgokra koncentrálni, amelyek fölött befolyással bírhatsz” – mondta.
Példaként elbocsátását említette, amikor önsajnálat helyett igyekezett minden energiáját a megoldás, illetve új utak keresésére fordítani.
Az interjúban Karikó Katalin méltatta munkakapcsolatát Drew Weissmannal. Azt mondta kettejük személyisége meglehetősen eltér, ám eredményeik önmagukért beszélnek.
MUNKÁSSÁGA ÚJ KORSZAKOT NYITOTT
Az első magyar Nobel-díjasnak, és a tizenötödiknek a sorban, aki magyarként vagy magyar származásúként átvehette ezt a rangos elismerést gratulált Orbán Viktor miniszterelnök, Novák Katalin államfő, Csák János kulturális és innovációs miniszter, és sokan mások.
Karikó Katalin úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség kezelésében és megelőzésében – hangsúlyozták a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfői közleményében.
Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus 1955-ben született Szolnokon, a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, és ott szerezte meg PhD-jét is. Az MTA ösztöndíjasaként 1985-ig az SZBK Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában, majd a philadelphiai Temple Egyetemen és a bethesdai Egészségtudományi Egyetemen kutatott. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol 2013-ig tanított és kutatott, majd a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke lett. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora és a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa.
Drew Weissman 1959-ben született a Massachusetts állambeli Lexingtonban. A Bostoni Egyetemen diplomázott, és ott is szerezte meg PhD-jét 1987-ben. Kórházi gyakorlatát a Harvard Egyetem egyik oktatókórházában végezte, posztdoktori kutatását a Nemzeti Egészségügyi Intézetben folytatta. 1997-ben alapította meg kutatócsoportját a Pennsylvaniai Egyetemen, ahol jelenleg az RNS-innovációs intézet vezetője.
Az elmúlt években mindketten számos díjat kaptak, két éve kapták meg a Nobel-díj előszobájának tekintett, klinikai fejlesztésekért odaítélt Lasker-díjat.
Nyitókép: Karikó Katalin (Fotó: MTI)
