Karikó Katalin és Krausz Ferenc átvette a Nobel-díjat

Egész héten át tartó rendezvénysorozat zárásaként tegnap Stockholmban átadták a Nobel-díjakat a tudomány területén elért rendkívüli teljesítményekért, valamint az irodalmi Nobel-díjat.

Az idén két magyar tudós is kiérdemelte az elismerést: Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus.

A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.

Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat. Krausz Ferenc fizikus pedig két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért vehette át a fizikai Nobel-díjat.

A 2023. évi kémiai Nobel-díjat Moungi Bawendi, Alekszej Ivanovics Jekimov és Louis E. Brus érdemelte ki, az irodalmi elismerés Jon Fosse norvég írót illette meg, míg a közgazdasági Nobel-emlékdíjat Claudia Goldin amerikai közgazdásznak ítélték oda.

– Az emberi tudás határait feszegetjük ezekkel a kutatásokkal, amelyek hozzájárulnak a világ fejlődéséhez és ezáltal a jövő megjósolhatatlan eseményeire is fel tudunk készülni – hangsúlyozta az ünnepségen nyitóbeszédében Astrid Söderbergh Widding, a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A díjazottak munkáinak ismertetése után a svéd király átadta a kitüntetéseket.

Csák János kulturális és innovációs miniszter az ünnepség után interjút adott az M1 televíziónak:

– Olyan év, amikor egy nemzetnek két Nobel-díjasa van a legritkább dolog, igaz, nekünk, magyaroknak régi hagyományunk van a Nobel-díjakban – jelentette ki. Felidézte, hogy az első magyar Nobel-díjat Lénárd Fülöp kapta nem sokkal a rangos kitüntetés alapítását követően 1905-ben.

Az, hogy két magyar tudós megkapta a Nobel-díjat, azt mutatja, hogy természettudományokban a Nobel-bizottság figyeli a nagy eredményeket – emelte ki Csák János. Mint mondta, Krausz Ferenc fizikus eredménye tényleg áttörés volt, amiből aztán lehet élettudományokban, anyagtudományokban, műszaki tudományokban további felfedezéseket tenni és további hasznosítást elérni. Hangsúlyozta, ugyanez vonatkozik Karikó Katalinra, aki az egész életét az mRNS kutatásának szentelte, és amikor jött a koronavírus-járvány, akkor mindenki felismerte, hogy az, amit korábban akár még finanszírozásban, kutatásban is nehéz volt elfogadtatni, az működik.
 

Csák János úgy fogalmazott, hogy a jövőben mindkét kutatásra óriási, további kutatások épülhetnek az emberiség javára.

A miniszter a két magyar tudósról azt mondta, hogy a nagy embereket az jellemzi, hogy akárhonnan indultak, akárhová érkeztek, megtartják az önmagukkal szembeni és a többiekkel szembeni szerénységüket, alázatukat. Egyben figyelmébe ajánlotta különösen a fiataloknak és a lányoknak, hogy olvassák el Karikó Katalin életrajzi kötetét.