Az 1568. január 13-ai tordai országgyűlés nem csak saját korában számított kiemelkedő mérföldkőnek, igencsak időszerű mai szemmel nézve is, hiszen Erdély ezen a napon példát mutatott a világnak vallási türelemből és lelkiismereti szabadságból – hangsúlyozta Nagy János államtitkár szombaton Kolozsváron.
A Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Magyar Unitárius Egyház ünnepségén vett részt a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot törvényben rögzítő történelmi esemény 456. évfordulóján, a vallásszabadság napján.
Beszédében elmondta: ez a nap az unitárius egyház születésnapja, de a magyaroknak is ünnep „idebenn és odakünn”. Rámutatott: a tordai országgyűlés türelemre int, és mai világunkban a türelem, a másik véleményének, álláspontjának, hitének elfogadása ritka, mint a fehér holló.
A türelemhez hit kell, erő és magabiztosság. A nyugati progresszív liberalizmus ezzel szemben már megtagadta Istent, megtagadta a nemzetet, és újabban megtagadta a családot is. Éppen ezért az ő szemükben ma szálka lett minden olyan közösség, amelynek van Istene, van hazája, és van tartása – mondta az államtitkár.
Hozzátette: a türelem előszobája a tisztelet, de mások szokásainak, nézeteinek, gondolatainak tiszteletben tartása távolról sem jelenti azt, hogy el is kell fogadni, és követni kell őket. Sőt, a saját hitvallásunk, alkotmányunk, törvényeink védelmében nem fogjuk hagyni, hogy olyan destruktív és káros ideológiát erőltessenek ránk, amelytől a keresztény embert a hideg is kirázza. A magyarok nem kérik, hogy mások egyetértsenek, azonosuljanak azzal, amit Istenről, hazáról, családról, Európáról gondolnak, csupán azt, hogy fogadják el, és cserébe ők sem szólnak bele más országok ügyeibe. Ez a magyar toleranciaajánlat – mondta Nagy János.
Ciprian-Vasile Olinici román egyházügyi államtitkár örömét fejezte ki, hogy jelen lehet az ünnepségen, és a vallásszabadság határozatának kiemelkedő történelmi jelentőségét méltatta, rámutatva: ez a közösségek együttműködésének gyümölcse. Hangsúlyozta, hogy az etnikai és vallási sokszínűség olyan érték, melyet Románia elismer és értékesít.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a tordai „aranybetűs nap” jelentőségét méltatta, hangsúlyozva, hogy Erdély a tolerancia és a stratégiai türelem földje.
Arra is rámutatott, hogy egyes mai értelmezésekkel ellentétben a tordai határozat – bár csak a magyar, székely és szász közösségekre, ezek egyházaira vonatkozott, és a románra nem – nem az ortodoxia ellen irányult, hiszen biztosította a szabad vallásgyakorlást és a hit terjesztését is.
Emlékeztetett: napjainkban is nap mint nap meg kell küzdeni az egyenlő szabadság biztosításáért, a saját hagyományok szerinti életért az Európai Unióban és Erdélyben is. Erdélyi példaként említette a marosvásárhelyi katolikus iskola újraalapítása körüli gáncsoskodást, az egyházi restitúció késlekedését, az újabb akadályozó bírói döntéseket.
A házigazdaként felszólaló Kovács István unitárius püspök megköszönte a magyar Országgyűlésnek, hogy a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át, hozzátéve: hasonló döntést vár a román és az európai parlamenttől is. Mint fogalmazott, a szabadság olyan kegyelmi ajándék, amit nem úgy lehet elérni, ha kicsavarják egymás kezéből, hanem csak úgy, ha egymásnak is elajándékozzák.
Az ünnepség Dávid Ferencnek, az Erdélyi Unitárius Egyház alapítójának a templom melletti szobránál folytatódott, ahol Andrási Benedek püspökhelyettes mondott imát, majd Farkas Emőd főgondnok emlékeztetett az egyházalapító püspök köztéri szobrának öt évvel ezelőtti felállítására, melyet a jelenlévők megkoszorúztak.
Nyitókép: Nagy János államtitkár beszédet mond az ünnepségen (Fotó: MTI)
