2024-ben először adott péntek reggeli interjút a Kossuth Rádiónak Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Arról beszélt, hogy mire lehet számítani az idei évben.
Az uniós ügyekről kérdezték, miután a héten ismét Magyarországról tárgyaltak az Európai Parlamentben.
„Az emberek nem értik azt a brüsszeli tolvajnyelvet, amelyen zajlik az európai politika” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte most Ursula von der Leyennek muszáj volt szakítania ezzel és a nyelvezettel, és nyíltan elmondania, hogy „mi a baja a magyarokkal”, és bevallotta, hogy a migráció és az LMBTQ-ügyekkel van problémájuk. Hozzátette: nincs az a pénz, amiért engednének ezekben a kérdésekben Brüsszelnek.
A miniszterelnök azt mondta, hogy szerinte az EP-választás is erről a két kérdésről fog szólni, és ezért jó, hogy az EB elnöke is erről beszélt a héten. Hozzátette: szerinte a magyar jogállamisággal, igazságszolgálatással szemben felhozott uniós aggodalmakról „mindenki tudta”, hogy valótlanok. Szerinte jelzésértékű, hogy nemrég kiderült, hogy a magyar közbeszerzési rendszer az egyik legjobb Európában.
Ezután szóba került a nemzeti konzultációs is, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: a magyar egy ezeréves nemzet, és szerinte az, hogy másfél millió ember hajlandó volt értelmezni és kitölteni a konzultációt, bizonyítja azt, hogy a nemzeti érzület megmaradt. – Ez nagy dolog szerintem, hogy Magyarországon ez a nemzeti érzés megvan [...] ezer év után is – mondta, hozzátéve: bármit is mondanak Nyugaton a nemzeti konzultációról, az egy pozitív dolog. Kitért arra is, hogy a 20. század „nem éppen a magyarok sikereitől volt hangos”, ezért most kellenek a gazdasági sikerek, és a nemzeti konzultációs is egy eszköz ahhoz, hogy a nemzetet rávegyék a „közös cselekvésre”.
Arra a kérdésre, hogy Brüsszelben meghallják a konzultációt kitöltők üzenetét, Orbán Viktor viccelődve azt mondta: ez mindig attól függ, hogy „milyen a postás”. Én vagyok az, tehát bízhatnak bennem, ezt meg fogják hallani – tette hozzá.
Orbán Viktort ezután arról kérdezték, hogy miért kellett ilyen sokat várni az uniós forrásokra. A miniszterelnök erre azt mondta: a pénzek pont akkor nem jöttek, amikor a leginkább szükség lett volna rájuk, vagyis a koronavírus-járvány idején és 2023-ban. A magyar emberek 2023-ban bebizonyították, hogy a magyar gazdaság európai uniós pénzek nélkül is válságálló, a legnehezebb periódusokon is túl tud jutni – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: az inflációt is sikerült letörni uniós segítség nélkül 25 százalékról 6 százalék környékére, és 2024-ben a gazdasági növekedés tekintetében, európai összevetésben is az „élbolyban leszünk".
Mint mondta, az uniós források „inkább csak gyorsítanak minket”, például a tanárbérek emelésével kapcsolatban, ahol a források segítségével sikerült elérni azt, hogy hat év helyett három év alatt lehet végrehajtani a béremelési programot. – Uniós pénz nélkül is meglett volna, csak több időt vett volna igénybe. Ezért nem lényegtelen persze az uniós pénz – mondta.
Hozzátette azt is: örül annak, hogy sikerült rendezni a tanárok helyzetét a tavaly elfogadott törvénnyel. Kitért arra is, hogy a tanárok körében felborultak az arányok a nemek közt, és azt szeretné, ha idővel 50-50 százalék lenne a nemek közti arány a szakmában.
Nyitókép: MTI
