Csütörtökön rendkívüli EU-csúcstalálkozóra kerül sor, melyen az uniós költségvetés és az Ukrajnának szánt uniós segély lesz a központi téma, melyet Magyarország nem volt hajlandó megszavazni az uniós tagországok miniszterelnökeinek és államfőinek legutóbbi találkozóján tavaly decemberben. A csúcs előtt ezúttal is kiszivárgott hírek jelentek meg, melyeket most a Financial Times közölt. A lap arról írt, hogy Magyarországra nézve gazdasági következményei lesznek annak, ha Orbán Viktor csütörtökön is blokkolja a Ukrajnának szánt pénz folyósítását. A magyar politikusok közül többen is reagáltak a kiszivárogtatásra.
Pénteken a Politico is foglalkozott a témával, amelyben azt írta az újságíró, ha Magyarország ismét blokkol, akkor megvonhatják az ország szavazati jogát az EU-n belül.
A Financial Times bennfentes információkra hivatkozva tegnap azt írta, hogy az Európai Unió sürgetni fogja tagállamait, hogy szüntessék meg a Magyarországnak szánt összes uniós támogatást, ha az ország nem hátrál meg azon ígéretétől, hogy megvétózza az EU által javasolt 55 milliárd dolláros katonai segélycsomagot Ukrajnának. Amennyiben nem születik döntés Ukrajna finanszírozásáról, a tagállamok nyilvánosan kijelentik, hogy nem tudják elképzelni, hogy Magyarország a neki járó forrásokat megkapja, illetve azt is felvetik, hogy teljes mértékben meg kell vonni ezeket a forrásokat – írja a várható következményekről a Financial Times.
A lap emlékeztet, hogy a legutóbbi, decemberi csúcstalálkozón Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenállása miatt nem jöhetett létre a megállapodás a hosszú távú uniós költségvetés ügyében, amely magában foglalja az Ukrajnának szánt forrásokat is. Az Európai Tanács tisztviselői által készített, kiszivárgott dokumentum bírálja – mint írják – a magyar miniszterelnök nem eléggé konstruktív viselkedését is.
A magyar politikusok úgy reagáltak a Financial Timesban közölt kiszivárogtatásra azt hangoztatva, hogy a magyar kormány ellenáll a zsarolásnak.
KONSZENZUSON KÍVÜL
Az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglakozó minisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozására érkező politikusokat is megkérdezték a sokakat foglalkoztató kérdésről az újságírók.
„Ha Magyarországon rosszabbodik a jogállamisági helyzet, akkor ismét zároljuk az európai uniós forrásokat, ez egy dinamikus folyamat – jelentette ki Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos vélhetően Orbán Viktornak is címezve a választ.
Az uniós források zárolása akkor történik meg, ha egy ország nem teljesíti a feltételeket, Magyarországon pedig nem volt biztos, hogy kellőképpen üldözik a csalást és a korrupciót, azonban amint Budapest megreformálta az igazságügyi rendszert, az EU is elkezdte felszabadítani a pénzeket – mondta az előzményekről a cseh biztos.
Hadja Lahbib belga külügyminiszter a tanácskozásra érkezésekor az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre azt válaszolta: legfontosabb, hogy csütörtökön mind a 27 tagállam megállapodásra jusson, és ezen az EU Tanácsának jelenleg soros belga elnöksége keményen fog dolgozni.
Anna Lührmann európai és klímaügyekért felelős német államminiszter érkezésekor az újságíróknak adott nyilatkozatában bírálta, hogy csütörtökre „csak azért kellett rendkívüli EU-csúcsot összehívni, mert Magyarország blokkolja az ukrajnai segélycsomaggal kapcsolatos megállapodást”.
„Nem véletlen, hogy a közös értékeinket és a jogállamiságot leginkább sértő EU-tagállam, Magyarország az, amely ismételten kívül áll 26 uniós tagállam konszenzusán, most éppen az ukrajnai segélykérdésben. A közös jogállami értékektől elfordult Magyarország alapvető problémájához kapcsolódik az is, hogy Ukrajnával kapcsolatban ennyire hiányzik belőlük a szolidaritás” – hangoztatta.
Véleménye szerint Magyarországgal az is a probléma, hogy még nem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. „Teljesen elfogadhatatlan a szolidaritás ilyen fokú hiányának kimutatása egy EU-tagállam felé” – hangsúlyozta.
Mint mondta, az uniós tagállamoknak világossá kell tennünk, hogy egységesek az ukrajnai segélyeket illetően. „Fontos ennek az egységnek a demonstrálása és a magyar kormány számára egyértelművé tenni, hogy a jogállamiság és az alapvető uniós értékek ilyen módon történő megsértése nem lehetséges. Az EU-nak cselekvőképesnek kell lennie, és világossá kell tennie, hogy készen állunk megvédeni értékeinket belül és kívül egyaránt” – fogalmazott a német államminiszter.
„NEM ENGEDÜNK A ZSAROLÁSNAK”
Magyarország nem enged a zsarolásnak – írta Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn a Facebook-oldalán.
Kifejtette: sajtóértesülések szerint egy brüsszeli bürokraták által fogalmazott dokumentum amellett érvel, hogy amennyiben nem születik döntés Ukrajna finanszírozásáról a február elsejei EU-csúcson, a tagállamok nyilvánosan kijelentik, hogy a magyar miniszterelnök nem konstruktív viselkedése miatt nem tudják elképzelni, hogy Magyarország valaha is a neki járó forrásokat megkapná.
Az értesülés megerősíti azt, amit a magyar kormány hosszú idő óta állít: Brüsszel az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai nyomásgyakorlásra használja – tette hozzá.
„Ukrajna támogatása és az uniós forrásokhoz való hozzáférés között Magyarország nem teremt kapcsolatot, és visszautasítja azt, hogy mások ezt tegyék. Magyarország eddig is és ezután is konstruktívan vesz részt az egyeztetésekben, de a zsarolásnak nem enged” – fogalmazott a tárcavezető.
Varga Judit, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának fideszes elnöke hétfőn a Facebook-oldalán azt írta, hogy Brüsszel a Financial Times címlapján fenyegette meg Magyarországot.
„Brüsszel mindig is így működött: zsarolnak minket az illegális migráció megállítása, az LMBTQ-őrület visszaverése és a háború elutasítása miatt. Ezt már a bizottság elnöke sem tagadja. Tárgyalás helyett zsarolás, konstruktív párbeszéd helyett fenyegetés” – fogalmazott a kormánypárti politikus.
A cikkre X közösségi oldalán Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is reagált.
„Brüsszel úgy zsarolja Magyarországot, mintha nem lenne holnap, annak ellenére, hogy mi kompromisszumot javasoltunk” – fogalmazott.
Azzal folytatta, hogy Bóka János miniszter szombaton új javaslatot küldött Brüsszelnek, amelyben leszögezte, hogy „most már nyitott arra, hogy az uniós költségvetést használják fel az Ukrajna-csomagra. Sőt, akár közös adósságot is kibocsáthat annak finanszírozására, ha más kikötésekkel egészítik ki, amelyek lehetőséget adnak Budapestnek arra, hogy később meggondolja magát”.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint kristálytisztán látszik: ez zsarolás, és semmi köze a jogállamisághoz.
„Bármi is történik, változásra van szükség Brüsszelben!” – zárta a bejegyzést Orbán Balázs.
Nyitókép: Bóka János miniszter (jobbról) tárgyalásra használta fel az uniós ügyekkel foglakozó miniszterek hétfői ülése előtti időt (Facebook/Bóka János oldala)
