Háború vagy béke?

Háború vagy béke, brüsszeli járszalag, vagy a magyar szabadság között kell dönteni a június 9-i európai választáson – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából rendezett állami díszünnepségen a Múzeumkertben. Több tízezres hallgatósága előtt kijelentette: „Ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, el kell foglalnunk Brüsszelt, változást kell elérnünk az Európai Unióban.”

A kormányfő ünnepi beszédében azt mondta: Petőfiék óta minden magyar nemzedék és minden magyar fiatal számára eljön az idő, amikor dönteni kell.

„Az igazság oldalán állsz, vagy a globális bégetők nyájához kérsz bebocsátást? El kell dönteni, a magyar igazság ösvényén indulsz el, vagy a Soros-birodalom sugárútja felé kanyarodsz; követ törsz vagy katedrálist építesz. Brüsszeli járszalag, vagy magyar szabadság, háború vagy béke. (...) Nem bújhatsz el, döntened kell: kiállsz a hazádért vagy inkább idegenek kenyerét eszed?” – fogalmazott.

Felidézte: Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra, de az elmúlt ötszáz évben minden birodalom belátta előbb vagy utóbb, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire.

„Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma és elvásott a vörös csillag is” – fogalmazott, hozzátéve: mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát.

Magunkkal rántottuk a lófarkas zászlót Nándorfehérvárnál, március 15-én egyetlen nap alatt kifordítottuk a világot a sarkaiból Pesten, '56-ban meglékeltük a világkommunizmust, és '89-ben kiütöttük az első téglát a berlini falból. Sztambulban, Berlinben, Moszkvában és Bécsben is rájöttek, mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket – vélekedett Orbán Viktor.

Hozzátette: a kiegyezéssel pedig megmutattuk, hogy ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár.

Értékelése szerint egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. „Ezért, ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt” – közölte.

Hozzáfűzte: 1848-ban megálltunk Schwechatnál, most nem tesszük, most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban.

„Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék” – fogalmazott. Hangsúlyozta azt is: nem fogadjuk el, hogy Brüsszel magára hagyta az európaiakat, sőt szembefordult velük.

Nem tűrjük el, hogy tönkretegyék a gazdákat, kisemmizzék a középosztályt, földre vigyék az európai vállalatokat, elsinkófálják a nemzetek jogait, adósrabszolgává tegyék a gyerekeinket, és háborúba vigyék egész Európát – fűzte hozzá.

A kormányfő kiemelte: „Mi itt, Budapesten ismerjük a háborút. Halottak százezrei, hadirokkantak, özvegyek, árvák, lerombolt hidak, bombatölcsérek, földönfutóvá tett emberek tízezrei; egy emberöltő és egy nemzedék élete ment rá az utolsó háborúra” – mondta.

Kijelentette: Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból.

Értékelése szerint azonban a magyarok Brüsszelből béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptak. Becsaptak bennünket, de ideje, hogy fellázadjunk és helyreállítsuk az európai emberek önérzetét és önbecsülését – tette hozzá.

Azt mondta, a magyarok nincsenek egyedül, mert a lengyeleket ugyan elsodorta „a Soros-féle baloldal szökőárja", de a szlovákok lábra kaptak, a csehek ébredeznek, az osztrákok készülődnek, az olaszok lassan irányba állnak, a hollandok már talpon, és fellázadtak az amerikaiak is.

Orbán Viktor várakozásai szerint sorsfordító év lesz az idei. Az év elején még egyedül voltunk, az év végére pedig mi leszünk a többség a nyugati világban, nagy esélyek nyílnak meg előttünk – jelentette ki.

Értékelése szerint szuverenista fordulat előtt állnak Amerikában és Európában is, helyreállhat a normális élet, s megnyithatják a nyugati nemzetek új nagy korszakát, amelyben mindenki megtalálhatja a maga számítását.

„Kivéve azok – folytatta – akik kiírták magukat a történelemből, megszegték a nemzet szolgálatára tett esküjüket, hitszegő módon hátba támadták a hazájukat, akik aknamunkát folytatnak Brüsszelben, hogy elvegyék a tanárok és az óvónők pénzét, akik kinyitnák a kapukat a migránsok előtt, akik harminc brüsszeli ezüstért eszement genderaktivisták kezére adnák a gyermekeinket, akik eladták magukat és megvették őket kilóra, hogy hatalomra kerüljenek.

Nekik az árulók sorsa jut majd – mondta, majd Szabó Magdát idézve hozzátette: „Az árulót elfelejtjük, az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha”.

A kormányfő a magyar forradalmat jellemezve azt mondta: az nem romboló, hanem építő, nem tagadó, hanem alkotó, igaz és szép, és a végén nem halál, hanem élet sarjad belőle.

Felidézte: „1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak, mi magyarok verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára”.

„Ez volt az első békemenetünk” – jegyezte meg. Hozzátette: a magyarok puskalövés nélkül kiszabadították a politikai foglyokat, színházba mentek, nemzeti darabot néztek, a szünetben Nemzeti dalt énekeltek és estére győztek, napra pontosan kilenc hónapra rá pedig megszületett Petőfi Zoltán.

Ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Kijelentette: nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem az, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra, valójában ezen múlik minden. Úgy fogalmazott: a márciusi ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse. Rámutatott: a nyugati világban ma emberek millió gondolják azt és élnek úgy, mint aki a semmiből jön és a semmibe megy, ezért nincsenek tekintettel, és meggyőződésük szerint nem is kell tekintettel lenni semmire és senkire. Háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, országhatárokat rajzolnak át és sáska módjára legelnek le mindent – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: semmibe veszik a holtakat, és megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket.

„Mi magyarok másképpen élünk és másképpen is akarunk élni. Mi jövünk valahonnan és tartunk valahová” – mondta.

Hozzáfűzte: mindent, amink van, az elődeinktől kaptuk, és vele a küldetést is, hogy fenntartsuk és tovább adjuk, ez a magyar szabadság veleje.

Nálunk a szabadság nem öröm vagy szenvedés, a magyar nem tartja magát szabadnak, csak mert nem éhes vagy nem gyötri lelki nyavalya. Bennünket nem tesz szabaddá, ha mindenki azt csinál, amihez kedve van. Ez nekünk kevés – fejtette ki Orbán Viktor.

Úgy folytatta: nekünk a szabadság az, ha olyan hazát építhetünk magunknak, ahol nincs a fejünk fölött semmiféle háziúr. Ezért rajtunk kívül senkinek sem fontos, hogy fennmaradjon a világban az, ami magyar.

Mi tudjuk, hogy a létezés magyar minősége az emberi élet különleges, semmihez nem fogható, magasrendű formája, és a legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk – fogalmazott a kormányfő.

Hozzátette: a nyugati világban azt képzelik, hogy az ember csak úgy van magában, kizárólag az ő szabad választásán múlik, hogy melyik államnak lesz a polgára, ő dönti el, hogy fiú lesz-e vagy lány, a család az, amit kitalál magának, a haza pedig csak működési terület.

„Mi, magyarok tudjuk, ha egyedül állsz a világban, nem szabad vagy, hanem magányos. A március 15-i fiatalok azt kiáltották világgá, hogy mi, magyarok társak vagyunk. Nemcsak a barátságban és a családban, de társak vagyunk a hazában is: honfitársak” – jelentette ki.

Megjegyezte: sőt, társam az is, aki előttem járt, és az is, aki utánam jön. Mert a magyarok élete folyamatos láncolat Szent Istvántól Mátyás királyon és Petőfin át az ’56-os magyarokon keresztül egészen hozzánk és tovább.