A Richter-skála szerinti 5,4-es erősségű földrengés rázta meg Montenegrót tegnap hajnalban 4 óra 6 perckor – közölte a Montenegrói Hidrometeorológiai és Szeizmológiai Intézet. Az adatok szerint a földrengés epicentruma 5 kilométerre volt a Nikšić községbeli Čarođától délre, Nikšićtől északra mintegy harminc kilométerre, Bosznia-Hercegovina határának közelében. A sekély gócpontú rengések közé sorolható a tegnapi, epicentruma 14 kilométeres mélységben volt. Az intézet közölte, hogy a földrengés ereje megfelel a Mercalli-skála VII. fokának, s a rengés bizonyos anyagi károkat is okozott az epicentrum környékén, főleg falak repedeztek meg. Az Európai Mediterrán Szeizmológiai Központ munkatársai közölték, hogy a földrengés ereje méréseik szerint 5,3 fok volt. Az első rengés után egy kisebb, Richter-skála szerinti 2,8 fokos rengés következett 5 óra 38 perckor, mindössze 10 kilométeres mélységben, déli 12 óra 48 perckor pedig újabb, 3,2-es erősségű földrengés rázta meg a boszniai határ közelében levő Plužin környékét.
A Montenegróval határos térségben is okozott károkat a rengés, a boszniai szerb köztársaságbeli Bilećán arról számoltak be, hogy bezárták az óvodákat és az iskolákat, hosszú, félelemmel teli volt az éjszaka. A helyiek 4.07 órakor kezdték érezni a földrengést, melyet számos kisebb rezgés követett. Anyagi kárról ugyan nem számoltak be, a terepen voltak tegnap a tényfeltáró csoportok, de semmilyen ottani kárról nem közöltek hírt. Az oktatás szünetelését inkább az átélt éjszakai stresszhelyzet miatt rendelték el. Csupán arról tudtak meggyőződni, hogy a bilećai harcosoknak állított emlékműn keletkeztek repedések, melyeket a későbbiekben szanálni kell.
Milena Tomanović, a Montenegrói Hidrometeorológiai és Szeizmológiai Intézet munkatársa elmondta, hogy a szóban forgó térségben, Montenegró és Bosznia-Hercegovina határövezetében már korábban is voltak 5,5-ös erősségű rengések. Közölte, azt nem lehet megjósolni, hogy követik-e a tegnap reggeli rengéseket újabbak, s ha igen, azok erősebbek vagy gyengébbek lesznek-e. Mint mondta, a legerősebb hajnali rengést a következő órákban további harminc kisebb követte, ezek erőssége 1,5–5,3-as fokozatú volt. „Felébredt a talaj ezen a területen, mivel szeizmológiailag aktív terepen élünk, állandóan elővigyázatosaknak kell lennünk” – jegyezte meg Tomanović.
Elsősorban azért, mert a rengés góca csak 14 kilométeres mélységben volt, anyagi károkat is okozott az epicentrumban és annak közvetlen közelében – értékelte Srđan Ceković montenegrói szeizmológus. Jónak számít, hogy az epicentrum nem lakott területen volt, mégis sok zaklatott polgár hívta fel a montenegrói intézetet hajnalban és a reggeli órákban. Sokakban idézte fel a tegnapi rengés a hetvenes években, 1979. április 15-én történt katasztrofális földrengés emlékét, melynek epicentruma az Adriai-tengerben volt, s az egész montenegrói tengerparton érezhető volt. Annak a rengésnek az erőssége 7-es fokozatú volt a Richter-skála, és IX-es fokozatú a Mercalli-skála szerint. Montenegróban 101-en, Albániában 35-en vesztették életüket. Súlyos károk keletkeztek Ulcinj, Bar, Petrovac, Budva, Tivat, Kotor, Risan és Herceg-Novi városokban.
A szerbiai Köztársasági Szeizmológiai Intézet közlése szerint a montenegrói rengéseket a délnyugat-szerbiai polgárok is érezték. Megerősítette, hogy az első és egyben legerősebb rengés után a szerbiai intézet is rögzített további harminc kisebbet. Kraljevóban, Novi Pazarban, Pribojban és Prijepoljében jelentették a legtöbben, hogy érezték a hajnali rengéseket. Belgrádban a magas épületek legfelső emeleteinek lakói számoltak be arról, hogy a rezgéseket észlelték, ennél távolabbról már nem kaptak efféle információkat – közölte az intézet a közleményében.
