A független magyar politika Brüsszel számára elfogadhatatlan, ezért meg akar szabadulni Magyarország nemzeti kormányától és bábkormányt akar az ország nyakába ültetni – jelentette ki a magyar miniszterelnök ma az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából a Millenáris Parkban rendezett megemlékezésen; a kormányfő 1956 tanulságának azt nevezte, hogy csak Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk.
Ismét itt a régi kérdés, meghajolunk az idegen akarat előtt, ezúttal a brüsszeli akarat előtt, vagy ellenállunk neki. Ez a súlyos döntés vár most Magyarországra – mondta Orbán Viktor. Azt javasolta, „válaszunk legyen olyan világos és egyértelmű, mint 1956-ban volt”. „Nem fogunk részt venni semmilyen birodalmi versengésben, és nem akarunk részt venni mások ellenségeskedésében. Nem hiszünk a világboldogító ideológiáknak mindegy, hogy keletről vagy éppen nyugatról érkeznek-e. Mi csak egyetlen dolgot akarunk. Békében akarunk élni itt a Kárpát-medencében, a saját szabályaink szerint és a saját boldogulásunkat keresve” – fogalmazott.
Kijelentette: már százszor bebizonyítottuk, hogy nem ijedünk meg, ha az aktuális birodalom zsarol bennünket. „Tudjuk, hogy háborúba akarnak kényszeríteni bennünket. Tudjuk, hogy ránk akarják sózni a migránsaikat. Tudjuk, hogy genderaktivisták kezére akarják adni a gyerekeinket.” – fogalmazott.
A Tisza Pártra és Magyar Péterre utalva hozzátette: „azt is tudjuk, hogy megvan a kiszemelt bábkormány, megvan már a párt, amelyet a nyakunkba akarnak ültetni, és megvan az emberük is rá, igazi aláíró fajta, ideális jelölt egy bábkormány élére.”
A kormányfő felidézte a két hete lezajlott, a magyar EU-s elnökséggel kapcsolatos európai parlamenti vitát, hangsúlyozva: az egész ország láthatta, hogy a kormányoldal a magyar érdeket, a magyar szabadságot védte az Európai Unió birodalmi politikájával szemben, miközben a magyar ellenzék „felajánlotta szolgálatait a birodalomnak”.
Jobboldali nemzeti hagyomány, hogy megvédjük a családot, megvédjük a hazát, internacionalista hagyomány kiárulni a hazát és elárulni a családot – jelentette ki, hozzátéve, hogy az új ellenzék ugyanazt csinálja, mint a régi, vagyis idegeneket hív a magyarok ellen segítségül, 1956-ban muszka vezetőket, ma brüsszeli vezetőket.
„Dávid és Góliát párharcában ők valahogy mindig Góliát oldalára állnak, de egyet mindig elfelejtenek, a történet végét. Mert ennek a történetnek mindig ugyanaz a vége. Góliát veszít, Dávid győz. Aztán lehet pakolni és elhúzni a csíkot; Kun Béláék Bécsbe, Rákosiék Moszkvába, a mostaniak pedig Brüsszelbe” – tette hozzá.
Magyar Péterre utalva úgy fogalmazott: „az ellenzék új vezére ott ül az asztaluknál Manfred Weber mellett”. Értékelése szerint ez nem összeesküvés-elmélet, hanem „összeesküvés a gyakorlatban ország-világ előtt”. „Egy új 21. századi love story. A brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét, a többit mindenki láthatta. Csak úgy áradt a szerelem” – mondta.
Orbán Viktor 1956-ot Dávid és Góliát harcaként, Magyarországnak egy világbirodalom ellen vívott szabadságharcaként jellemezte. Felidézte: ahogy Nándorfehérvárnál az ottománok ellen, vagy 1848-ban Bécs ellen, úgy 1956-ban a szovjet csapatok ellen harcolt Magyarország.
Hangsúlyozta azt is: aki hazafi, ma is harcol a magyar szabadságért. Ugyanakkor a Tisza Pártra utalva arra figyelmeztetett: attól 2024-ben még nem lesz az ember hazafi, ha lyukat vág a zászló közepébe. „Attól még nem lesz 56-os hős, ha elhajít egy Molotov-koktélt. Nem a ruha teszi a szabadságharcost, és nem a duma teszi a szabadságharcost, csak a tettek számítanak, a tettek pedig magukért beszélnek” – fogalmazott.
Orbán Viktor azt mondta: 1956-ban megvolt az egység, megvolt a közös akarat, de az erő nem volt elegendő a szuverén cselekvésre.
Hozzátette: ma viszont van erős nemzeti egység a jobboldali kormányzat mögött, van közös akarat és ehhez erő is társul.
„Ma megvan a szuverén cselekvés lehetősége, és ígérem, hogy mi élünk is vele” – mondta.
Hangsúlyozta: magyarnak lenni annyit jelent, mint küzdeni, ezt tanítják és követelik tőlünk '56 hősei. „Nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot, nem fog nekik sikerülni, itt nem törnek át, mi győzünk, ők veszítenek. Mi magyarok meg tudjuk és meg is fogjuk csinálni. Újra meg fogjuk csinálni” – jelentette ki.
Orbán Viktor beszéde elején köszönetet mondott az árvízi védekezésben részt vevőknek, akik a rendezvény és azt azt követő családi nap kiemelt meghívottjai. Emberfelettinek nevezte a vízügyesek, katasztrófavédelmisek, katonák, rendőrök és önkéntesek egy hónappal ezelőtti munkáját, hozzátéve, hogy a többi országban a Duna áradása 24 halálos áldozatot követelt, és az árvíz által okozott kár meghaladja a 10 milliárd eurót, Magyarország viszont egyetlen emberi életet sem veszített el, a károkat pedig minimálisra szorította.
A kormányfő azt mondta, ha „veszedelem közeledik”, ha bajban van a haza, össze kell fogni; a magyar nyakas nép nem tűri, hogy bármely felsőbbség belebeszéljen az életébe, de az összefogás törvényét betartja, mert anélkül nincs szabadsás, biztonság.
Összefogás nélkül idegenek uralkodnának rajtunk, előbb-utóbb kiforgatnának mindenünkből és adósrabszolgasorba juttatnának – tette hozzá.
Kitért arra, hogy az 1956-os forradalmat sorscsapások előzték meg: januárban földrengés volt, márciusban jeges ár öntötte el a Duna vidékét, felnőttek és gyermekek haltak meg. Szerinte felhívó jel volt ez, hogy ideje készülni az összefogást követelő nagy időkre.
Nyitókép: MTI
