2024. november 24., vasárnap

Aki távol marad, kimarad

Megkezdődtek az egyeztetések a magyar parlament megalakulásáról

Május 2-ára hívta össze Áder János államfő a magyar parlament alakuló ülését. Az egyeztetések erről már megkezdődtek, amelynek részeként a kormányoldal javaslatot tett az ellenzéknek az arányok kialakítására. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor közölte: aki nem vesz részt a parlament alakuló ülésén, nem lesz képviselő.

A kétharmad-egyharmados parlamenti arányokra tettek javaslatot a kormánypártok a magyar parlament megalakulását előkészítő tárgyalásokon az ellenzéknek – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője újságíróknak, a hétfői első egyeztetés után. Beszámolt arról, hogy a testületnek továbbra is hat alelnöke lesz, amelyből kettőt tölthetne be a két ellenzéki lista egy-egy tagja, és tizenöt parlamenti bizottságot alakítanának.

A bizottságok közül tízet vezet majd kormánypárti elnök. A bizottsági alelnöki posztból húsz jut az ellenzéknek, negyven a kormánypártoknak. Kocsis az öt ellenzéki vezetésű bizottság közé sorolta a nemzetbiztonsági, a fenntartható fejlődés, a költségvetési, a népjóléti és a vállalkozásfejlesztési bizottságot. Elmondta: az ellenzék hét parlamenti jegyzői helyet is kap.

Szerinte így érvényesül a választói akarat. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magukat egységesnek mondó, „Gyurcsány-lista tagjai” most már hat pártként lépjenek fel.

Kocsis arról is beszámolt, hogy a parlamenti eskütétel időpontja fix, aki nem vesz részt azon, az elnök és a házbizottság által meghatározott új időpontban teheti le esküjét, vagyis nem az érintett képviselő dönthet annak időpontjáról. A fideszes politikus kijelentette: a legfőbb népképviseleti szerv megalakulása méltóságteljes, ünnepélyes pillanat. Aki azon nem vesz részt, az nemcsak képviselő nem lesz, de nem is választható meg egy tisztségre.

Beszámolt arról is, hogy a kormánypártok ezúttal a viszonosság elvét alkalmazzák majd, így, ha egy frakció nem szavazza meg a kormánypárti tisztségviselőket, a kormánypártiak sem szavazzák meg az érintett frakció tisztségviselőit. Az egyeztetést értékelve Kocsis megjegyezte: Fekete-Győr András (Momentum) – aki a nap folyamán öt feltétel teljesüléséhez kötötte, hogy pártja teljes mértékben részt vegyen a parlamenti munkában – érdemben nem szólalt fel a megbeszélésén. A Fidesz frakcióvezetője úgy értékelte, hogy a momentumos politikus saját cseleibe gabalyodott, amiből nem tud kijönni, ám mégis azon töri a fejét, hogyan lehetne bizottsági pozíciókat szerezni. Ennek érdekében levelet írt, amelyben feltételeket szabott.

Várhatóan hét ellenzéki és két kormánypárti frakció lesz a parlamentben, s ez az ellenzéknek nagyon sok előnyt jelent. Kocsis példaként említette, hogy napirend előtt hét ellenzéki, míg csak két kormánypárti felszólalás lesz, de ez lesz az arány az interpellációknál, az azonnali kérdéseknél és a kérdéseknél. Megjegyezte: arra kell készülni, hogy a parlamenti ülések időtartama hosszabb lesz az eddig megszokottnál.

Kocsis beszélt arról is, hogy az alelnöki, bizottsági elnöki és bizottsági helyekről az ellenzéki pártoknak maguk között kell megegyezniük. A tárgyalásokat ma folytatják.

Tegnap megalakult a Fidesszel együtt kormányzó Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőcsoportja, amelynek élére ismét Simicskó Istvánt választották. Semjén Zsolt pártelnök ebből az alkalomból bejelentette: a KDNP képviselőcsoportja 18 tagot számlál, s ezzel a parlament második legnagyobb frakcióját képezi. Utalt arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „a KDNP-sek teljesítményével elégedett volt, és a KDNP-sek is elégedettek lehetnek a következő kormányban betöltendő helyükkel”.

Simicskó hatékony szereplést ígért az új országgyűlési ciklusban is. A KDNP szempontjából hangsúlyos helyen említette a családtámogatási rendszert, a nemzetpolitikát érintő kérdéseket, az egyházügyi témákat, s jelezte: továbbra is kiemelt ügyként kezelik a teremtett világ védelmét.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás