Sikertörténetként értékelte az elmúlt tizenkét év budapesti nemzetpolitikáját Semjén Zsolt. A magyar miniszterelnök-helyettes a Cselekvő nemzet – az újraegyesítés erőforrásai 2010-2022 című könyv tegnapi bemutatóján felidézte: 2010-ben a semmiből kellett felépíteni a nemzetpolitikát a Gyurcsány-kormány rombolása következtében.
Közölte: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon. A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad és életminősége javul, a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságát is beleértve. A nemzetrészek fennmaradásához négy pillérre van szükség – állapította meg.
Elsőként az identitásmegőrzés támogatását emelte ki, hangsúlyozva: a külhoni oktatási intézményrendszert alapvetően a magyar állam tartja fenn. Alanyi jogon támogatják a nemzeti jelentőségű intézményeket, illetve pályázati úton is biztosítanak forrásokat. Jelezte: az identitás megőrzését célzó támogatásokat több mint tízszeresére bővítették.
Másodikként a kedvezményes honosítást emelte ki, ami által a külhoni magyarok teljes jogú magyar állampolgárokká váltak, szavazati joggal. Jóval több mint 1,1 millióan éltek a lehetőséggel, és így megvalósulhatott a nemzet közjogi egyesítése – közölte.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (középen jobbra) szerint a Gyurcsány-kormány rombolása után a semmiből kellett felépíteni a magyar nemzetpolitikát (Fotó: MTI)
Kitért a külhoni magyarság gazdasági támogatására is, aláhúzva, hogy óriási összegek jutottak minden nemzetrészhez. Ez gazdaságpolitikailag is fontos, például a Vajdaságban egy forint befektetés újabb egy forint növekedést generált, a magyar gazdaságban pedig ötvenfilléres bővülést hozott minden befektetett forint.
Végül a külhoni magyar pártok támogatását emelte ki. Elmondta: Budapest soha nem fogja elengedni az etnikai magyar pártok kezét. Fontos nemzeti érdeknek nevezte, hogy az önkormányzatokban, parlamentekben jelen legyenek a magyar pártok, és lehetőség szerint kormányzati szerepet töltsenek be.
Kitért az autonómiatörekvések támogatására is, hangsúlyozva: a határon túli magyarok feladata saját autonómiakoncepciójuk kidolgozása, amihez Budapest minden segítséget megad. Soha nem kért Magyarország olyat külhoni nemzetrészei számára, ami extrémitás lenne, és amire ne lenne számos példa az EU-ban – jegyezte meg.
Ukrajnáról elmondta: a háború mindent átírt Kárpátalján, a régió lakossága, és a magyarok jelentős része, legalább százezer ember elmenekült. A magyarság etnikai pozíciója rosszabb lesz a háború után, mint előtte. Hangsúlyozta: a magyar állam fenntartja a kárpátaljai támogatásokat és segíti a területére menekült majdnem 700 ezer ukrajnai állampolgárt és fogadja a háborúban megsebesült ukrán katonákat is gyógykezelésre.
A budapesti könyvbemutatón jelen volt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár is, aki köszönetet mondott a határon túli magyaroknak, hogy részt vettek az április 3-ai országgyűlési választáson. Hangsúlyozta: több mint 318 ezren küldték vissza a levélszavazatokat, ami újabb rekord 2014-hez és 2018-hoz képest. A többség pedig arra szavazott, hogy a nemzeti kormány folytassa a tevékenységét, s Orbán Viktor miniszterelnök vezesse az országot és a nemzetet. Közölte: megpróbálnak úgy dolgozni, hogy a határon túli magyarságot képviseljék a magyar Országgyűlésben, s az ő elképzeléseik is megjelenjenek.
