Lehetetlen, hogy Ukrajna előbb csatlakozzon az Európai Unióhoz, mint a Nyugat-Balkán országai, ez az integrációs folyamat érdemalapúságának teljes mértékben ellentmondana – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Budapest Balkans Forum panelbeszélgetésén sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy igen rég nem volt új tagállam felvétele az Európai Unióba, miközben a közösség borzalmas állapotban van jelenleg gazdasági és biztonsági szempontból is.
„Nyilvánvaló, hogy sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint korábban. Nyilvánvaló, hogy szükség van némi frissítésre, új energiára, valamire, ami jobb állapotba hoz minket” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ez a lendület egyedül a Nyugat-Balkánról származhat.
Ennek kapcsán pedig sérelmezte, hogy a térség országai átlag 14,5 éve várakoznak a tagságra.
Kitért egyes tagállamok képmutatására is, miután szavai szerint vannak, akik teljesen máshogyan beszélnek zárt körben, mint nyilvánosan. „Amikor közönség előtt beszélnek, mindig pozitívan állnak a bővítés kérdéséhez (…) De amikor huszonheten összeülünk zárt ajtók mögött, akkor mi, akik egyébként támogatjuk a bővítést, kisebbségbe kerülünk” – húzta alá.
„A tagállamok többsége akkor, amikor a lényegre kerül a sor, a valós kérdésről kell beszélni, mikor már nem csak kommunikáció és propaganda és frázispufogtatás van, akkor ellenzi a bővítést” – tette hozzá.
„Nem szabad megszégyenítenünk, megaláznunk a Nyugat-Balkán országait, mert az, hogy félrevezetjük őket, az egy megalázás” – folytatta, lehetetlennek nevezve, hogy Ukrajna hamarabb csatlakozzon az Európai Unióhoz, mint a Nyugat-Balkán országai.
Ezzel kapcsolatban pedig az integrációs folyamat érdemalapúságának fontosságáról beszélt, amit az európai politikusok is gyakran emlegetnek. Úgy vélekedett, hogy ezt minden tagjelölt vonatkozásában alkalmazni kell, márpedig Ukrajna aligha felel meg jobban a csatlakozási feltételeknek, mint a nyugat-balkáni országok.
„Ha úgy gondoljuk, hogy az érdemalapúság azt jelenti, hogy valaki háborúban áll vagy sem, akkor pedig beszéljünk erről nyíltan, és ne használjunk álságos szavakat” – fogalmazott.
A budapesti fórumon jelen volt a Tanja Miščević szerb eurointegrációs miniszter is, aki a Szijjártó Péterrel együtt tartott panelbeszélgetésen kifejtette a véleményét a csatlakozás feltételének mondott érdemalapúságról.
„Több mint 25 év után már kezdünk hasonlítani egy átlagos EU-s tagállamra. Ha ez nem érdemalapúság, akkor mi az érdemalapúság? Attól tartok, hogy a bővítési fáradtság továbbra is tetten érhető, tapintható, és nem tudom, hogy hogyan lehet ezt a bővítési fásultságot elsöpörni. Vannak persze ilyen tagállamok, mint Magyarország és más tagállamok, akik segítenek nekünk ebben a folyamatban, és valóban megmutatják, képviselik azt, hogy sokkal többet hoznánk az Európai Uniónak, mintha azon kívül vagyunk – mondta a szerb eurointegrációs miniszter a Pannon RTV tudósítása szerint.
A fórumon panelbeszélgetésen vett részt Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter is.
„A magyar uniós elnökség megmutatta, hogy nemcsak szükséges és előnyös a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozása, de lehetséges is” – hangsúlyozta a magyar európai uniós ügyekért felelős miniszter a konferencia panelbeszélgetésén.
A miniszter válaszában egy metaforát használt arról, hogy mi történt a magyar EU-elnökség konyhájában. Úgy fogalmazott, a Nyugat-Balkán csatlakozásának ügyét kivettük a mélyhűtőből, betettük a mikrohullámú sütőbe, és megnyomtuk a kiolvasztás gombot.
A magyar elnökség hat hónapját megelőző két és fél évben egyetlen fejezet sem nyílt meg vagy zárult le a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatában – emelte ki.
Kijelentette: a magyar elnökség megmutatta, hogy nemcsak szükséges és előnyös, de lehetséges is újraindítani a Nyugat-Balkán EU-csatlakozási folyamatát, és látható eredményeket lehet elérni.
Romániának és Bulgáriának a schengeni egyezményhez való teljes jogú csatlakozását, amely január 1-jén lépett életbe, szintén magyar eredményként értékelte, bár hozzátette, hogy ezen rengetegen dolgoztak több mint tíz éven keresztül.
„Ez közös sikere minden tagállamnak, különösen Romániának és Bulgáriának, de a magyar elnökségnek sikerült megtalálnia hozzá a politikai konszenzust, amire még sokáig fogunk emlékezni” – fűzte hozzá.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar EU-elnökség azért is tudott politikai konszenzust kialakítani a schengeni övezet bővítéséhez, mert Magyarország felépítette és fenntartja a reputációját arról, hogy keményen kezeli az illegális migrációt, és elkötelezett az Európai Unió külső határainak védelmében. Ez kulcsfontosságú volt – hangsúlyozta.
Bóka János kitért arra, hogy a nyugat-balkáni országok jelentős és innovatív szerepet játszottak az illegális migráció elleni harcban, majd hozzátette, hogy szerinte az innovatív megoldások keresése a fősodor részévé vált.
Nyitókép: Fotó: MTI
