Tudományosan igazolták már, hogy az ókorban gyakran színesre festették, de egy új dán tanulmány szerint parfümözték is az élethű szobrokat.
„Egy fehér márványszobrot nem arra szántak, hogy arra pusztán kőből faragottként tekintsenek” – mondta Cecilie Bröns, a tanulmány szerzője pénteken a Videnskab.dk tudományos hírportálnak nyilatkozva.
„Igazi istenhez, vagy istennőhöz kellett hasonlatosnak lenniük” – mutatott rá a koppenhágai Glyptotek művészeti múzeum konzervátora, hozzátéve, hogy a hatáshoz nyilván a megfelelő illat is hozzájárult.
Bröns tanulmányában megfogalmazott elméletéhez egyebek között antik templomok feliratait és olyan ókori írókat tanulmányozott, mint Cicero. „Parfümöt, illetve illóolajokat gyakran említenek az ókori kegyszobrok ékesítésének részeként" – hangsúlyozta a szakember. Példaként Cicero egyik beszámolóját hozta fel Artemisz ókori görög istennő szobrának feldíszítéséről a szicíliai Segesta városában. A szobrot akkor kenőcsökkel, illetve illóolajokkal kenték be. Délosz szigetének antik templomaiban talált feliratokból pedig az derül ki Bröns szerint, hogy a szobrokat rózsaparfümmel hintették be.
Bröns tanulmányában, amely az Oxford Journal of Archeology című szaklapban jelent meg, felhívta a figyelmet arra, hogy az ókorban egy szobor megtekintése tehát „nemcsak vizuális, de olfaktórius (szaglási) élmény volt.”
Nyitókép: Illsuztráció/Pixabay.com
