Az egy évvel korábbinál jóval többen mennének nyaralni az idén, és az utazást tervezők átlagosan mintegy 250 ezer forintot költenének a vakációra, megegyezően a járvány előttivel – derül ki a K&H biztos jövő reprezentatív felméréséből.
Az MTI-nek küldött hétfői közlemény szerint a vakációzók 55 százaléka 100–500 ezer forintos utazási költségvetéssel számol. Döntően – 68 százalékuk, ahogy tavaly is – a saját jövedelméből finanszírozza a nyaralást. A tavalyi 15 százalékkal szemben az idén 16 százalékos azoknak az aránya, akik a családtagok támogatásából mennek nyaralni, banki kölcsönre csak 6 százalékuk támaszkodik. A SZÉP-kártya viszont népszerű: az utazók 28 százalékánál ez a forrás is szerepet kap.
A K&H felmérése szerint a 30–59 évesek többsége – 10-ből majdnem 7-en – hosszabb, legalább 5 napos belföldi utazással számol, szemben az egy évvel korábbi 57 százalékos aránnyal. Hasonló időtartamú külföldi utazást a megkérdezettek 26 százaléka tervez, míg 2021-ben ez csak 16 százalékukra volt igaz.
A kutatásból kiderül az is, hogy az átlagos utazási költségvetés lényegében megegyezik a pandémia előttivel, ugyanakkor a tavalyi 183 ezer forinthoz képest 35 százalékos növekedést jelent.
Azt is hangsúlyozták, hogy az utasbiztosítás baleset, betegség, kórházi kezelés, poggyász eltűnése, késése vagy úti okmányok pótlása esetében is fedezetet nyújt a szerződésben megadott összeg mértékéig. A K&H-nál az utasbiztosításokhoz köthető kárkifizetések összege 2021-ben átlagosan 90 ezer forintot tett ki.
Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese a közleményben rámutatott: kiemelkedő kockázatot vállal, aki utasbiztosítás nélkül megy külföldre. Egy kisebb baleset, egy végtagtörés kezelése is akár több 100 ezer forintos tétel lehet, ahogy egy gyomorrontás kezelése is több 10 ezer forintra rúghat, csakúgy, mint a napszúrás vagy éppen a leégés kezelése, ami szintén gyakori a nyári utazási szezonban. A K&H felmérése választ adott arra is, hogy a megkérdezettek 24 százaléka az idén kiegészítő utazási biztosítást tervez kötni annak ellenére, hogy a bankkártyájához tartozik ilyen konstrukció, míg csak bankkártyás biztosításra támaszkodna a válaszadók 17 százaléka – közölték.
