Az Európai Bizottság szerint a Beneš-dekrétum történelmi dokumentum, jelenleg nincsen joghatása, alkalmazása pedig nem ütközik az uniós jogba. Ezt közölte a brüsszeli testület a Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke által március elején küldött írásbeli kérdésére adott válaszában, amely válaszra hónapokat kellett várni.
A FUEN elnöke a közelmúltbeli szlovákiai kárpótlási ügyek kapcsán arról kérdezte az Európai Bizottságot, hogyan maradhatott érvényben és hogyan alkalmazható a szlovák jogrendben még ma is a faji alapon diszkrimináló dekrétumok egy része. Didier Reynders igazságügyi biztos válasza szerint „a 104/1945. sz. határozat, amelyre Vincze hivatkozik, a nemzeti hatóságok által az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően hozott történelmi jogi aktus, és az Európai Bizottság rendelkezésére álló információk alapján úgy tűnik, a jelen ügyben a jogi aktusnak nincs olyan határokon átnyúló hatása, amely az uniós jog hatálya alá tartozna. Kijelentette: a tagállamokra – és igazságügyi hatóságaikra – hárul a feladat az alapvető jogok biztosítása terén, az Európai Bizottságnak ezzel nincs dolga.
Akár a kettős mérce újabb példájaként is elkönyvelhetjük, hogy Didier Reynders ugyanakkor egy tegnapi interjúban arról beszélt, hogy Magyarországon veszélyben a jogállamiság és a demokrácia. A magyarokat sújtó Beneš-dekrétummal ugyanakkor, ami alapján ma is koboznak el földet Szlovákiában, a biztos szerint nincs semmi gond.
