Trianon sebe után végre bátorítást, lehetőséget, támogatást kapott a határon túli magyarság erkölcsileg, érzelmileg, intézményesen és anyagilag – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Tihanyban a nemzeti összetartozás konferencián.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a kormány felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, ennek jegyében kaphatták meg az állampolgárságot, és ezt bizonyítja a magyar érdekek érvényesítését célzó különböző programok elindítása is. Arra a kérdésre, hogy hol tartunk Trianon után egy évszázaddal, akkor tudunk érdemi választ adni, ha megvizsgáljuk, hogy hol tartottunk ötven vagy hetven évvel Trianon után – fogalmazott.
Mint mondta, Trianon százéves története négy jól elkülöníthető szakaszra osztható. A diktátum utáni két évtized alatt a magyar kormányok legfőbb célja a revízió volt. Bár sikerült meggyőzni számos szervezetet és sok politikust a békediktátum igazságtalanságáról, az együttérző nyilatkozatokon kívül más eredményre nem jutottunk.
A második szakaszban az első és a második bécsi döntéssel az ország visszakapta a Felvidék, Erdély, a Vajdaság és Kárpátalja bizonyos területeit, az akkori vélekedés szerint az igazság győzött. Bár ez igaz, a döntések azonban nem a magyarság jogos sérelmeit akarták orvosolni, hanem a terjeszkedő német birodalmi érdekeket szolgálták – mutatott rá.
Hozzátette, hogy a második világháború utáni párizsi békeszerződés nem csupán visszaállította a trianoni diktátumot, hanem további területeket csatolt el Magyarországtól.
A harmadik szakasz a „helyben járás" időszaka volt, amikor a határon túlra szakadt magyarság üldözött, a legjobb esetben megtűrt állampolgárként élt – mondta Semjén Zsolt. Mintegy harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltoztatás beköszöntével a térség országaiban enyhülés volt érzékelhető, ez azonban nem volt egységes, Romániában például az utolsó pillanatig megmaradt a legbrutálisabb diktatúra – idézte fel.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy mára a magyar kormány központi helyre emelte a nemzetpolitikát, ennek pedig egyetlen oka Trianon. A kormány deklarálta az Alaptörvényben, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért – fogalmazott. Ennek a jegyében több program indult a nemzetpolitika megvalósításának érdekében.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy Trianonnal kapcsolatban nem a múlt siratására, hanem a következő száz évre szóló iránymutatásra van szükség. A mai nemzedék küldetése a kereszténység megőrzése és Európa újrakeresztelése – jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyarság a hitnek és a kereszténységnek köszönheti megmaradását.
A pénteken záródó nemzeti összetartozás konferenciát Hit, megmaradás, megbékélés mottóval a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága szervezte.
