Az Európa Tanács (ET) a nemzeti kisebbségek jogairól és azok védelméről folytatott vitát Strasbourgban. Miután az ET Miniszterek Tanácsának soros elnökségét (május 21-e és november 17-a között) Magyarország tölti be, és a magyar elnökség prioritásai között kiemelt szerepet tölt be a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása, Strasbourgban a nemzeti kisebbségek jogainak normái, eredményei és kihívásai kerültek a kedden megtartott magasszintű nyitókonferencia fókuszába. Ezúttal magyar és külföldi előadók is felszólaltak, köztük Kovács Elvira (a felvételen a távolabb ülő hölgy), a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a köztársasági képviselőház alelnöke.
A járványhelyzet miatt hibrid formában megtartott konferenciát Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára, illetve Gulyás Gergely, Magyarország Miniszterelnökségét vezető minisztere nyitotta meg.
– Meggyőződésünk, az aki nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy megóvja a nemzeti kisebbségek jogait, nem tud hitelesen szólni egyetlen kisebbség védelmében sem. Magyarország számára a kisebbségek jogainak népszerűsítését és védelmét kormány-prioritásként határoztuk meg már 1990 óta – emelte ki Gulyás Gergely.
– Magyarország elkötelezetten támogatja a kisebbségek ügyeit. Ez egy hosszú ideje tartó, megkérdőjelezhetetlen elkötelezettség. Nagyon örülök annak, hogy az Európa Tanács hajlandó és nyitott volt a párbeszédre – hangsúlyozta Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Kovács Elvira közösségi bejegyzésében rámutatott, a konferencián az Európa Tanács kisebbségvédelmi mechanizmusai: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerepe a hatékony kisebbségvédelemben című panelban többek között arra arra hívta fel a figyelmet, hogy (az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléseinek Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottságának elnökeként, A nemzeti kisebbségek megőrzése Európában témában készített) az úgynevezett Kovács-jelentés célja az volt, hogy bemutassa a kisebbségek tiszteletben tartásának és védelmének jogi és intézményi kereteit, külön figyelmet fordítva a (Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló) Keretegyezmény végrehajtása során tapasztalt nehézségekre, valamint arra, hogy a (ET Parlamenti) Közgyűlés hogyan járulhat hozzá mindezeknek a hatékony kezeléséhez. A jelentés kitért arra is, hogy lehetne biztosítani a jogi és intézményi keret következetesebb végrehajtását a kisebbségek emberi jogainak tiszteletben tartása és védelme érdekében, ami alapvető feltétele az európai béke és stabilitás fenntartásának, mindemellett megőrizve a kontinens nyelvi, etnikai és kulturális sokszínűségét.
– A pluralista társadalmak erősítésével, amelyekben a kisebbségek képesek kifejezni mind az identitásukat, mind a hűségüket a demokratikus alkotmányos elvekhez, hozzájárulunk a diverzitásban egyesült Európához – fogalmazott Kovács Elvira.
A tervek szerint a magyar elnökség ideje alatt még három hasonló konferenciára kerül sor.
