A múlt év a nemzeti összetartozásé volt, az idei pedig a nemzeti újrakezdésé – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az Egy vérből vagyunk jótékonysági futás rajtjával egybekötött sajtótájékoztatón.
A futáson részt vevő Potápi Árpád János hangsúlyozta: a véradással és a jótékonysági futással „ráirányítjuk a figyelmet a nemzeti összetartozásra". Nincs is szebb nemzeti újrakezdés annál, mint hogy újra együtt lehetnek, és a futással is ehhez járulnak hozzá – jegyezte meg a politikus.
Közölte: az idén a 600 kilométeres, 6 napon át tartó táv teljesítésével a Maros megyében található magyarfülpösi református diákotthon lakóit segítik. Reményét fejezte ki, hogy minél többen csatlakoznak hozzájuk.
Fontosnak nevezte a vérellátás biztonságosságát, s azt is, hogy évről évre felhívják a figyelmet a Magyarországon és a Kárpát-medencében élő nehéz sorsú emberekre.
Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége – aki vért adott az eseményen – azt hangsúlyozta: aki kész másoknak, ismeretleneknek vért adni, az mások életét, egészségét tudja megmenteni ezzel. A véradás kifejezi „az összetartozásunkat, egymásra utaltságunkat, de kifejezi az egymás iránti felelősségvállalásunkat" is – fűzte hozzá. Mint mondta, ő maga is vallja Kiplingnek A dzsungel könyvében szereplő mondatát, hogy „egy vérből valók vagyunk", ezért ad rendszeresen vért.
Arról is beszélt, a magyarok az elmúlt százegy évben megszenvedték azt, hogy „határok választanak el minket egymástól", ezért vált fontossá, hogy „megerősítsük a közösségeink közti kapcsolatokat, és kifejezzük összetartozásunkat". Ennek egy eleme a hagyományos önkéntes véradással egybekötött jótékonysági futás – tette hozzá.
Katasztrófák, válsághelyzetek idején – mint amit a járvány is magával hozott – megszaporodnak a rossz hírek – mondta Herczegh Anita, majd úgy folytatta: a veszélyhelyzettel kapcsolatos hírekre ösztönösen jobban odafigyelnek az emberek, mert az óvatosság, elővigyázatosság életmentő lehet. Úgy vélte: a vírushelyzet azt is megmutatta, mennyi jószándékú, önzetlen ember él közöttünk. Tudományos kutatások igazolják, hogy katasztrófák után csökken a bűncselekmények száma, az altruizmus viszont nő, ami azt jelenti, hogy a katasztrófák túlélői készebbek az összefogásra, az önzetlen segítségnyújtásra – hangoztatta.
Gui Angéla, az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány alapítója elmondta: az eseményük mottója, hogy „állandó siránkozás helyett segítsünk másokon". Hozzátette: a pandémia miatti lezárások során sokan éltek át nehéz pillanatokat, de akik másokon segítettek, átélhették a segítségnyújtás örömét. Mint mondta, abban hisz, hogy másokon segíteni a legjobb dolog a világon. Jelezte: az elmúlt 5 évben már 5000 kilométert futottak, idén 6 nap alatt 600 kilométert tesznek meg, hogy felhívják a figyelmet a véradás fontosságára és a határon túli magyarokkal való összetartozásra. Magyarnak lenni olyan sorsközösség, amit a határok sem tudnak szétszakítani – fogalmazott.
Ismertette: szerdán a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) udvarán lévő véradóbuszban lehet vért adni, a busz csütörtökön a szolnoki művelődési háznál fog állni, pénteken pedig Berettyóújfaluban várják a véradókat. A futók péntek este Romániába érkeznek, a következő állomásuk a Partiumi Keresztény Egyetem, ahová adományként sporteszközöket visznek. Vasárnap délután érkeznek a tervek szerint Kolozsvárra, az idén húszéves Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez, ahol Románia miniszterelnök-helyettese és sportminisztere fogadja őket; mindketten magyarok. Hétfőn érkeznek Székelyföldre, egy református lelkész által alapított szórványkollégiumnak visznek adományokat Magyarfülpösre, ahol 45 gyerek tanul magyarul, akikről a szüleik nem tudnak vagy akarnak gondoskodni. Nekik sporttábort is szerveznek majd – tette hozzá.
Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese elmondta: a biztonságos vérellátáshoz napi 1800 önkéntes véradóra van szükség, hogy úgynevezett zöld zónában maradjon a vérkészlet; ez nehéz, mindennapos kihívást jelent. Hozzátette: az egészségügyi intézmények több vért használnak fel ezen a nyáron, az újrainduló egészségügyben a járvány miatti lemaradásokat megpróbálják a kórházak ledolgozni.
Andréka Péter, a GOKVI főigazgatója hangsúlyozta, a vérrel nemcsak lehet, de kell is spórolni. Mint mondta, az általa vezetett intézet az egyik legnagyobb magyar vérfelhasználó, a szív- és érsebészet hagyományosan nagy vérigényű. Hozzáfűzte: mindent el kell követni azért, hogy spóroljanak a vérkészlettel, ezt leginkább műtéti technikával tudják megtenni, illetve különböző vérmentő eljárásokkal.
A főigazgató arról is beszélt, hogy a GOKVI minden magyar kardiovaszkuláris intézete, eddig is sok segítséget igyekeztek nyújtani a határon túl élő magyaroknak.
