A magyar összetartozás ünnepe

Szent Istvánra és államalapítói művére emlékezett pénteken a világ magyarsága a Kárpát-medencében, a tengeren túl és mindenütt, ahol magyarok élnek.

A legrégebbi hagyományra visszatekintő, egyszerre állami és vallási ünnepet a tavalyi koronavírus járvány okozta bezártság után az idén nagy készülődés előzte meg. Még csütörtökön megkezdődött minden idők legnagyobbikaként beharangozott háromnapos Szent István-napi fesztivál. Tizenhét helyszínen több száz rendezvényhelyszínen több száz programra várták az ünneplőket a fővárosban, valamint országszerte számos programot tartottak az ünnepi hosszú hétvégén, és köszönhetően a kedvező időjárásnak is a rendezvényszervezők tömeges látogatottságnak örvendhettek.

Az állami ünnepség központi helyszínén, Budapesten a hagyományos programmal kezdődött a Szent István-nap. A parlament előtti Kossuth Lajos téren reggel katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót, amit a honvédtisztjelöltek avatása követett. A Duna fölött a magyar légierő nagyszabású légi parádét tartott. Délután hagyományteremtő céllal az Andrássy úton felvonulást rendeztek, szintén délután a szokásokhoz híven megtartották a Szent Jobb-körmenetet. A Kossuth téren látható volt a híres Aranyvonat rekonstruált kocsija is, amelyen 1938-ban a Szent István-év idején, az országot Szűz Máriának felajánló első magyar király földi világból távozásának 900. évfordulóján körbehordozták a Szent Jobbot egész Magyarországon.
Az állami kitüntetések átadása is az ünnepi programok fontos része volt. Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is kitüntetésben részesült.

A nemzeti ünnepek évtizedek, évszázadok távlatából is a magyarok összetartozását hirdetik – mondta a köztársasági elnök pénteken, az államalapítás évfordulója alkalmából tartott ünnepi tisztavatáson, az Országház előtti Kossuth téren a reggeli tisztavatón.
Áder János hangsúlyozta, az elmúlt több mint másfél esztendő nehézzé tette a közös emlékezést, mivel a járvány idején alig felfogható veszteségek értek sokakat, több mint harmincezer magyar lett a koronavírus-járvány áldozata.
„A járványidőszak ostromállapotában, amikor nap mint nap újabb erőpróbákat kellett kiállnunk, amikor hullámtól hullámig küzdve éltünk, fényévnél is távolabbinak tűnt az ünneplés felszabadult öröme" – fejtette ki az államfő.
Áder János úgy fogalmazott, „ez idő tájt aligha láttuk meg magunkban a dicső múlt folytatóit, sokkal inkább hasonlítottunk a számtalan balsorsban megpróbált őseinkre". A köztársasági elnök szerint azonban az „elmúlt hónapokban, amikor annyi mindenről le kellett mondanunk, kiderült, hogy mennyi mindenbe kapaszkodhatunk".
Az államfő szerint a járvány arra is rámutatott, „hogy vannak a biztonságunkért éjt nappallá tévő honfitársaink a kórházakban, az idősotthonokban, a mentőautókban és vannak magyar honvédek, akik naponta értünk szolgálnak. Amikor esküt tettek a haza védelmére, arra kérem Önöket, ne csak a távoli hősökben, ma inkább a saját bajtársaikban lássák meg a példaképet" – mondta.
„Mindazokban, akik az elmúlt hónapokban megmutatták, mit is jelent a hűség, a haza szolgálata" – tette hozzá.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter az esküt tevő tisztekhez szólva azt mondta: kövessék bátran katonahőseink példáját. Harcoljanak és őrizzék, védjék meg az elődeink által alkotott vagy kiharcolt nemzeti kultúránkat, a nemzeti értékeket! „Álljanak élére ennek a küzdelemnek!" – szólította fel a katonákat.
A Kossuth Lajos téren csaknem nyolcvanan tették le a tiszti esküt. Az ünnepség után a Parlament előtti Duna-szakaszon nagyszabású légi parádét tartott a modernizáción áthaladó Magyar Honvédség, amelyen úgyszólván a teljes magyar légierő bemutatkozott.

ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSA
Az állami ünnepség fontos elemeként a nap folyamán átadták a Szent István-rendet, a legrangosabb magyar elismerést, a Magyar Érdemrend kitüntetéseket és a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, amelyeket hagyományos időpontban, a március 15-ei ünnep alkalmából ítéltek oda, de kiosztásukat a koronavírus járvány késleltette.

„A Szent István Rend nemzeti elismerésünk legrangosabb kifejezője, a tiszteleté határon innen és túl" – mondta Áder János köztársasági elnök, amikor átadta az elismerést Lovász László matematikusnak és Vizi E. Szilveszter orvosnak, az MTA két korábbi elnökének pénteken Budapesten, a Sándor-palotában.
„Hagyományaink szerint nemzeti ünnepünkön a Szent István Rend átadásával a legkiválóbbaknak adjuk meg a kellő tiszteletet. Ma azoknak, akik Eötvös Loránd méltó utódai voltak a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztján. Méltó utódok, kiváló tudósok, jó magyarok" – fogalmazott Áder János.
A köztársasági elnök köszönetet mondott a díjazottaknak, hogy Eötvös Loránd és Bolyai János nyomdokain haladva világraszólót alkottak.
Szintén az államfő adta át az Országházban a március 15-ei ünnep alkalmával odaítélt Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendeket.
„A világjárvány idején a kultúra, a tudomány eredményei, a művészet, a kutatók munkája mutatta meg, hogy nem vesztettük el a jövő formálásának képességét." – hangsúlyozta ez alkalomból Áder János.
A köztársasági elnök kitért arra, hogy az ünnepélyes díjátadón a köszönet mellett hálát kell mondani többek között a töretlenül végzett kutatásokért, a felfoghatatlan gyorsasággal kifejlesztett vakcinákért – Karikó Katalin az idei Széchenyi-díj egyik jutalmazottja – és az azokat beadó kezekért, a karanténkoncertekért, a letölthető színházi előadásokért.
Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére Pásztor István a vajdasági képviselőház elnöke, a VMSZ elnöke Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést kapta a vajdasági magyarság érdekében több évtizede fáradhatatlanul végzett szolgálata, valamint a magyar–szerb megbékélési folyamatban, illetve a két ország kapcsolatrendszerének megerősítésében betöltött példaértékű szerepe elismeréseként.
Az elismeréseket a köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke társaságában nyújtotta át az Országház Kupolatermében.
A Kossuth- és Széchenyi-díjjal, valamint a magyar érdemrenddel kitüntetettek névsorát a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából már nyilvánosságra hozták.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Magyar Érdemrend kitüntetéseket adott át.
A kancelláriaminiszter úgy fogalmazott: ma Európában alig van Magyarországhoz hasonló ősi állam, amely több mint ezer esztendővel ezelőtt képes volt megszervezni önmagát, saját közigazgatást hozott létre, jogszabályokat fogadott el. Ehhez társult az az egyházmegyerendszer, amely a trianoni országcsonkításig szinte változatlan formában, majdnem ezer éven keresztül szolgálta az országot, valamint a kereszténység felvétele – mondta.

A magyar állam megmaradása nagy mértékben összefügg azzal, hogy a szuverenitást, a függetlenséget választotta. Azzal, hogy István király a pápától fogadta el a koronát, Magyarország senkinek nem vált hűbéresévé, semmilyen világi hatalom nem volt Magyarország felett – közölte a miniszter. A kereszténység felvétele jelentette Magyarország számára a függetlenséget és a megmaradást – tette hozzá.

POLITIKUSI ÜZENETEK
Az MTI tudósítása szerint az ismert kormánypárti politikusok több helyszínen is felszólaltak az ünnep során, melynek során a kereszténység felvételét és a függetlenség megőrzését az államalapító király sorsfordító döntéseiek nevezték.
Varga Judit igazságügyi miniszter Soltvadkereten jó döntésnek nevezte, hogy Szent István király – elfogadva a római pápa fennhatóságát – népét a keresztény kultúrkör részévé tette. Ez a döntés ma is meghatározza Magyarország helyét Európában és a világban – szögezte le.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Nagymaroson kiemelte: a sok történelmi megpróbáltatás, sorscsapás ellenére az idő minket igazolt, és a magyarok továbbra is a Kárpát-medence vezető nemzete. Szent István egy független, önálló, keresztény magyar államot hozott létre, amely az elmúlt ezer évben kiállta az idő próbáját, megőrizte a magyarokat, és „nem gondoljuk azt, hogy ezt a működő példát bármilyen kordivat miatt valamilyen másra kellene cserélni" – fogalmazott.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Csepelen azt mondta: Magyarország most azért van, mert megvédte magát mindig az ellen, ami létét fenyegette. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára Piliscsabán azt hangsúlyozta: Magyarország van, de hogy lesz-e, és ha igen, milyen lesz, az csak rajtunk múlik. Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője azt írta: történelmünkben az államalapítás az egyik legfontosabb esemény, amely sorsfordító hatással volt Magyarország fennmaradására. „A nemzeti szuverenitás közös érdekünk. A magyar kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy továbbra is hagyományainkat megőrizve, önálló magyar államként működhessünk tovább" – tette hozzá.
Az ellenzéki politikusok a világhálón és közleményekben juttatták el üzenetüket a választókhoz.
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán azt hangsúlyozta: „Magyarországnak Európában a helye, és Magyarország Európában is fog maradni. Nem az országnak kell távoznia Európából, hanem az országot Európából kivezetni akaró hatalomnak kell távoznia".
Jakab Péter, a Jobbik elnöke a Facebookon közzétett videójában összefogásban gyökerező, új államalapítás szükségességéről beszélt, s azt mondta: az ellenzéki politikusok összefogásával mára megszületett az új nemzeti egység.
Az LMP kiemelte: augusztus 20. szellemisége azt üzeni a magyaroknak, hogy széthúzás helyett együtt kell működniük, el kell fogadniuk egymás másságát.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke videójában azt mondta: jövőre minden szabadságszerető demokrata ünnepelhet augusztus 20-án, ha az MSZP kormányra kerül.
A Liberálisok azt kívánták: legyen a mostani az utolsó tűzijáték, amit az Orbán-kormány szervez.

TÖMEGES RENDEZVÉNYEK
Ismét tömeg hömpölygött a Várkert Bazárnál, Budapesten a Magyar Ízek Utcája rendezvényen. A látogatók megismerkedhettek a Kárpát-medence gazdag ízvilágával és gasztrokultúrájával. Megkóstolhatták Magyarország tortáját és cukormentes tortáját, valamint a Szent István-napi kenyereket is.

Ingyenesen látható volt a megújult Szent István-terem is a Budavári Palotában. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem a századforduló iparművészeti csodája volt, amelyet a látogatók 1945-ig tekinthették meg, majd a II. világháborúban megsemmisült, s hetvenöt év kellett ahhoz, hogy a termet az építők új generációja a semmiből újraalkossa.
Nyílt napot tartottak az Országházban is, ahol a látogatók megtekinthették a Szent Koronát is.
A Szent István nap estéje Budapesten, az Európa legnagyobbikaként beharangozott nagyszabású tűzijátékkal zárult.