Előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy a Debrecenben felépülő Nemzeti Oltóanyaggyárban licenc alapján az orosz Szputnyik-oltóanyagot is gyárthassák. A tárgyalások jelenlegi állása szerint 2021 végére megtörténhet a technológiatranszfer, így 2022 végétől lehetővé válik a Szputnyik licencalapú gyártása Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz diplomácia vezetőjével, Szergej Lavrovval tartott közös keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Magyarország az első és egyelőre az egyetlen uniós ország, amely engedélyezte az orosz Szputnyik V-vakcinát, és jelentős tételt is vásárolt belőle. Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az orosz vakcina nélkül Magyarország nem tudta volna „Európa legsikeresebb oltási kampányát végrehajtani".
Az orosz vakcina licencalapú debreceni gyártása Szijjártó Péter szerint nemcsak Magyarország kiszolgáltatottságát csökkenti a járványban, hanem komoly külgazdasági előnyt is jelent, hiszen a járvány itt marad, az orosz oltóanyagra vélhetően lesz piaci igény.
Magyarországnak érdeke a szoros, kölcsönös eredményekre fókuszáló együttműködés Oroszországgal, így vannak ezzel barátaink és szövetségeseink is, csak ők nem beszélnek erről nyíltan – jelentette ki
Szijjártó Péter az általa vezetett tárca közleménye szerint arról számolt be a Szergej Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy a két ország együttműködésében a nem kifejezetten támogató nemzetközi környezet ellenére is tudnak felmutatni praktikus és pragmatikus eredményeket.
„Az elmúlt hónapok rendkívüli egészségügyi és gazdasági kihívásai, valamint a teljesen egyértelműen elhibázott geopolitikai döntések humanitárius és biztonsági következményei mind elég bizonyítékként és intő jelként szolgálnak arra, hogy mindenki belássa, itt lenne az ideje áttérni a kölcsönös tiszteleten alapuló, civilizált nemzetközi együttműködés korszakára" – fogalmazott.
Hozzátette: egyértelmű történelmi tapasztalat, hogy Magyarország számára mindig sokkal jobb, ha konfliktus helyett kulturált együttműködés van Kelet és Nyugat között.
A miniszter beszédében öt területet nevezett meg. Először is a koronavírus elleni vakcinák terén folytatott együttműködést, és azon belül azt, hogy a Debrecenben felépülő Nemzeti Oltóanyaggyárban a jövő év végétől az orosz vakcina előállítása is megkezdődhessen.
Másodikként a kölcsönös beruházásokat említette, példaként említve, hogy a Mol gumibitumen üzemet létesít Tatárföldön, illetve az Arnyeszt orosz kozmetikai vállalat a tervek szerint gyártóbázist hoz létre Alsózsolcán. A harmadik terület a közlekedési ipar, azon belül is a vasúti kocsik gyártása, orosz együttműködésben ugyanis egymilliárd euró értékben szállít Magyarország vasúti kocsikat Egyiptomba, és egyeztetések folynak kétszáz hálókocsi megrendeléséről is.
Ezt követően az energiabiztonságot emelte ki, és leszögezte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetékről kötött megállapodás minden korábbi képmutató vitát zárójelbe tesz, valamint világossá teszi Oroszország meghatározó szerepének fennmaradását Európa gázellátásában. Ezért úgy vélekedett, hogy helyes döntés volt belekezdeni annak a vezetéknek az építésébe, amely a szerb–magyar határtól októbertől lehetővé teszi évi 8,5 milliárd köbméter földgáz szállítását Magyarországra.
Végül a légi közlekedésről is beszélt, hangsúlyozva, hogy a WizzAir bázist hoz létre Szentpéterváron, a Budapest és Moszkva közötti járatok számát a jelenlegi heti négyről hétre emelik, továbbá közvetlen összeköttetést teremtenek a magyar főváros és Jekatyerinburg között.
