Jelentős társadalmi érdeklődés övezi az első világháborúban hősi halált halt, megsebesült vagy hadifogságba esett magyar honosságú katonák adatbázisát, amely tavaly óta a nyilvánosság számára is elérhető – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Németh Szilárd hangsúlyozta: a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) levéltárosai, hadisírgondozói – Kovács Vilmos parancsnok vezetésével végzett – csaknem évtizedes munkájának eredménye több mint tudományos teljesítmény, a magyar nemzeti emlékezetet erősíti.
Az államtitkár a magyar nemzet nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik A magyar katona áldozatvállalása a nagy háborúban című projektben közreműködtek. Azt üzenték az embereknek: a magyar hősöket fel kell kutatni, meg kell ismerni, meg kell nevezni, és feléjük kegyeletteljes tisztelettel kell fordulni – tette hozzá, üdvözölve, hogy az adatbázis közzétételével lehetővé tették a magyar családoknak, hogy megismerjék saját múltjukat.
A mintegy öt hónapja elindított https://katonahoseink.militaria.hu/ oldalnak a múlt hétig negyedmillió használója volt, 123 országból – jelezte az államtitkár, külön kiemelve, hogy a honlapot többségében fiatalok keresték fel, jellemzően mobiltelefonon keresztül.
A sajtótájékoztatón bemutatott statisztikai adatok szerint a legnagyobb arányban (33,5 százalék) a 25 és 34 év közöttiek használták az oldalt, másodsorban a 18–24 éves korosztály 27,5 százalékkal, tehát az adatbázis felhasználóinak több mint a 60 százaléka 18 és 34 év közötti volt.
Az oldalt a legtöbben Magyarországról használták, de Romániából, Szlovákiából, Ausztriából, Németországból, az Egyesült Királyságból, Kubából, a Maldív-szigetekről, Pakisztánból is felkeresték.
Németh Szilárd beszámolt arról is, hogy indulásakor az oldal 1 538 818 katona adatait tartalmazta, de a folyamatos kutatások révén azóta már 22 ezer új adatsorral egészült ki.
A HM HIM háttéranyaga szerint a veszteségi adatbázis 100 év után nem lehet teljes, mivel már nem áll rendelkezésre minden egykori forrás. Az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének veszteségi nyilvántartása – különféle okok miatt – már 1914 végén sem volt hiánytalan, nem beszélve az 1918. novemberi katonai összeomlás időszakáról, amikor a veszteségek dokumentálása már rendkívül hiányosan történt. Éppen ezért adatbázisuk kész az ezután feltárt, magán- vagy közgyűjteményekben elfekvő, hiteles adatokkal való bővítések befogadására – írták.
