Kedden ülésezik a válságstáb

Ha minden Ana Brnabić miniszterelnök vasárnap esti bejelentésével összhangban alakul, három és fél hét után kedden ül ismét össze a köztársasági egészségügyi válságstáb. A kormányfő elmondta, hogy a testület elsősorban az immunizációról egyeztet majd, felülvizsgálja, miként lehetne rávenni az oltást elutasítókat arra, hogy meggondolják magukat. Mint hozzátette, már vannak olyan országok, amelyek nem hat, hanem öt hónappal a második oltást követően javasolják a harmadik adag védőoltást, s erről is beszélgetni kívánnak a testület tagjai. „Nem hiszek a korlátozásokban, ennek tekintetében nem értünk egyet a válságstáb egészségügyi szakértő tagjaival. Ez az én felelősségem – közölte Brnabić.
Branislav Tiodorović epidemiológus és a válságstáb tagja hétfőn kifejtette, jelen helyzetben két lehetőség van: a következő 10-15 napban vagy immunizálják az eddig oltatlanok 20-25 százalékát, vagy idővel mindenki megfertőződik. A második forgatókönyv elsősorban az idősebbek és a krónikus megbetegedésben szenvedők vonatkozásában kockázatos, hiszen ők még a vakcinával sem szerezhetnek megfelelő szintű védettséget. Ha az átoltottsági arány nem éri el a szükséges szintet, a vírus nemcsak körforgásban marad, hanem fennáll folyamatos átalakulásának és az új variánsok kialakulásának a veszélye – tette hozzá. A válságstáb egészségügyi szakértő tagjai a következő ülésen biztosan szigorítást javasolnak, például a nyitvatartás, valamint a gyülekezésszabadság további korlátozását – mondta Tiodorović.

ÚJ RÉSZLEGEK NYÍLNAK
A védőoltással való immunizáció fontosságát hangsúlyozta Nebojša Lađević, a Szerbiai Klinikai Központ aneszteziológiai központjának a vezetője is, megjegyezvén: az oltottak átsétálnak az úttesten, amíg a jelzőlámpa zöldet mutat, míg az oltatlanok a piroson szaladnak át. Bárki megfertőződhet, ám a legsúlyosabb kórképpel kezeltek többsége oltatlan – emelte ki Lađević, aki az oltás fontossága mellett arra is rámutatott, hogy a pácienseknek a tünetek kialakulása után azonnal fel kellene keresniük valamelyik Covid-rendelőt, és nem otthon gyógyítaniuk magukat.
A klinikai központ rendszerébe tartozó intézmények leterheltségével kapcsolatban elmondta, hogy a kapacitások szinte beteltek, naponta ugyanannyi, vagy több pácienst helyeznek el, mint amennyien távozhatnak. A batajnicai Covid-kórházban a hatodik intenzív terápiás részleget is kénytelenek megnyitni, ezzel 120-ra növekszik a legsúlyosabb páciensek számára előirányzott kórházi ágyak száma – tette hozzá.

SZINTE SEMMI SEM KORLÁTLAN
Az Utisak nedelje című műsorban vendégeskedő Milanko Šekler, az állatorvosi mikrobiológia és immunológia doktora, valamint Dragan Delić infektológus a jelenlegieknél szigorúbb korlátozások foganatosítását sürgette. Delić értetlenségének adott hangot annak okán, hogy habár az államfő korábban azt mondta, tiszteletben tartja a szakma álláspontját, a kormányfő most közölte, nem úgy lesz, ahogy azt a szakma javasolja. Egyébként is a válságstáb, ilyen formájában, kezdettől fogva rossz megoldás volt, nem lehet ugyanabban a testületben összevonni a szakmát és a politikát – emelte ki Delić, mondván, az orvostudományban egyértelmű döntések léteznek, nem kompromisszumos intézkedések.
– Történelmi méretű tragédiának lehetünk a tanúi. Eddig a koronavírus miatt egy városnyi embert veszítettünk el. Amíg nem sikerül elérni a megfelelő átoltottsági szintet, megelőző intézkedésekre van szükség – fejtette ki Delić.
Šekler abbéli sajnálatának adott hangot, hogy a védettségi igazolványt nem vezették be, amíg stabil volt a járványhelyzet. Felfoghatatlan, hogy Szerbiát az emberi jogok fellegváraként tüntetik fel, miközben szinte mindenhol Európában korlátozásokat rendelnek el – tette hozzá.
A műsor harmadik vendége, Sofija Mandić jogász arra mutatott rá, hogy a folyamatok a járvány kezdete óta nem voltak megfelelőek. Továbbra sem világos, hogy kinek van felhatalmazása arra, hogy meghozza a járvánnyal kapcsolatos döntéseket, mert a válságstábnak sem alkotmányos, sem törvényes felhatalmazása nincs. Azt is fontos lenne egyértelműen tudatosítani, hogy bizonyos emberi jogokat igenis korlátozni lehet – húzta alá Mandić.