A Vinča Nukleáris Tudományok Intézetének igazgatója, Snežana Pajović elmondta, hogy minden egyes személy genetikai profilja magában hordozza a koronavírustól való kisebb, vagy nagyobb hajlamosságot a megbetegedésre. Elmagyarázta, hogy a genetikai markerek világosan kimutatják a betegség lehetséges lefolyását, amely lehetővé teszi a megelőzést annak érdekében, hogy a klinikai kórkép enyhébb legyen – írja a Szerbiai RTV.
Elmondása szerint a kutatásoknak köszönhetően újabb felfedezéseket sikerült tenni. Választ kaptak olyan kérdésekre, miszerint mely genetikai paraméterek köthetőek a súlyosabb kórkép kialakulásához és így meglehet határozni, hogy mely személyeknél alakulhatnak ki komplikációk.
A genetikai hajlamosságunk, vagyis a teljes immunválaszt meghatározó gén jelenléte, valamint az antioxidatív védelem jelenti az alap paramétereket, amelyek választ adnak arra, hogy valakinél miért enyhébb lefolyású a betegség, másnál pedig súlyosabb. Emellett a genetikai markerek világosan kimutatják, hogy milyen lefolyású lehet majd a betegség, amely lehetővé teszi számunkra a megelőzést annak érdekében, hogy a kórkép enyhébb legyen – magyarázta Pajović.
Hozzátette, hogy a vizsgálatokhoz mindenképpen hozzá kell adni az eddig is ismert kockázati tényezőket, amelyek a koronavírus komplikációjához vezethet. Szavai szerint a a koronavírusban való megbetegedés három tényezőtől függ a leginkább: a genetikai hajlamosság, az életkörülmények és az életmód.
Elmondta, hogy a külső hatások hozzájárulhatnak az úgynevezett rossz gének felülkerekedéséhez, amelyek minden ember genomjában megtalálhatóak. Az életmód is szintén hatással lehet erre, főként az étkezési szokások, milyen sokat alszunk, milyen a fizikai aktivitásunk.
