Új bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy élet lehet egy korábban felfedezett exobolygón. A K2-18b nevű égitest légkörét tanulmányozó cambridge-i csapat olyan molekulák jelenlétét észlelte, amelyeket a Földön egyszerű organizmusok termelnek. Ez a második alkalom, hogy a James Webb űrteleszkóp életre utaló anyagokat detektált a bolygó légkörében, de a mostani felfedezés a korábbinál is ígéretesebb. A csillagászok ugyanakkor hangsúlyozzák: több információra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, valóban van-e élet a K2-18b-n.
A Kepler űrtávcső által 2015-ben felfedezett égitesten – amelyen a hőmérséklet kedvező lehet az élet kialakulásához – vízgőzre utaló nyomokat is találtak, két éve pedig metán és szén-dioxid jelenlétét regisztrálták. Az újabb ígéretes nyomokat a Webb űrteleszkóp tette lehetővé, annak műszerei ugyanis már jóval precízebbek, így a fényspektrum alapján, amely a vörös törpecsillagról érkezik – amely körül a K2-18b kering – elemezhető a bolygó légkörének összetétele is.
A K2–18b, más nevén EPIC 201912552 b, a K2–18 vörös törpecsillag körül keringő exobolygó 8,6-szor nagyobb tömegű és 2,6-szor nagyobb a Földnél
A kutatók úgy találták, hogy a légkörben jelen vannak az élethez kapcsolódó két molekula legalább egyikének vegyi jellemzői: a dimetil-szulfid (DMS) és a dimetil-diszulfid (DMDS). Ezeket a gázokat a Földön tengeri fitoplanktonok és a baktériumok termelik. A csillagászokat különösen az észlelt gázok mennyisége lepte meg. Becsléseik szerint több ezerszer is több lehet e gázból az exobolygó légkörében, mint a Földön. Emiatt úgy vélik, ha a gázt valóban valamilyen mikroorganizmus termeli, akkor a bolygón hemzseg az élet.
Egyelőre persze sok még a megválaszolandó kérdés, hiszen ez a felfedezés még nem felel meg a tudományosan megalapozott felfedezés követelményeinek, azaz még hipotézis. Az eredmények jelen állapotban 99,7 százalékban igazolhatók, ahhoz azonban, hogy egy tudományosan elfogadott és hitelesíthető eredményről legyen szó, 99,99999 százalékos pontosságra van szükség. Hovatovább a csaknem 100%-os bizonyosság sem feltétlenül (lenne) annak bizonyítéka, hogy az élet jelenlétét detektálták, az észlelt gázokat elvileg ugyanis olyan folyamatok is létrehozhatják, amelyeket még nem ismerünk.
A K2–18b két és félszer nagyobb a Földnél, és mintegy 124 fényévre (38 parasecre avagy 1120 billió kilométerre) van tőlünk. (Ez a 124 fényév a gyakorlatban annyit jelent, hogy az, amit most észlelünk az űrtávcső révén az exobolygón és környékén, földi időben mérve 124 évvel ezelőtti állapot, tehát a most regisztált adatok a mi időmérésünk szerint az 1901-ben történtek megfelelői.)
A kutatók egyelőre arról is vitatkoznak, hogy milyen lehet a bolygó felszíne. Úgy vélik, hogy a légkörből hiányzó ammóniát egy hatalmas óceán nyelheti el, ám nem zárható ki, hogy az égitest felszíne zömmel olvadt kőzetből áll, a detektált kémiai „ujjlenyomat” ugyanis ezt sem zárja ki. Ha ez utóbbi eset forog fenn, úgy a szerves élet jelenléte kizárható.
Nyitókép: A Földtől mintegy 124 fényévre lévő K2-18b exobolygó azért érdekes, mert légkörében olyan molekulákat észleltek, amelyeket a Földön csak élő szervezetek termelnek (Fotó: discovery.com)
