Branislav Tiodorović epidemiológus, a válságstáb tagja elégedetlen a legutóbbi kormányhatározatokkal, melyek értelmében szombat déltől ma reggelig csak az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak és a töltőállomások tarthattak nyitva. Szerinte ezeknek az intézkedéseknek legalább 10 napra kellett volna szólniuk. Ha a hétvége elemzéséből azt látják, hogy nem fordul jobbra a helyzet, a válságtörzs keddi ülésén a testület orvosai követelni fogják a szigorítást. A szakorvos arra a veszélyes jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy a megfertőződött, de könnyebb tüneteket észlelő fiatalok nem végeztetik el a tesztet, mert tudják, hogy utána házi karanténba kell vonulniuk, ehelyett továbbra is emberek között mozognak, és terjesztik a vírust.
Pénteken este újabb, 500 000 adagot tartalmazó kínai vakcinaküldemény érkezett az országba, ezt Aleksandar Vučić államfő várta be a belgrádi repülőtéren, ahol közölte, hogy az országnak ezzel már 2.620.000 adag vakcinát sikerült beszereznie, összesen pedig 13.350.000-re kötött szerződést. Jelenleg 600 ezer adag oltóanyag áll rendelkezésre az első oltásra, ezért a tervek szerint több városban tömeges vakcinációt végeznek majd, amelyre nem szükséges bejelentkezni. Az adatok azt mutatják, hogy a gazdagabb községekben sokkal több ember oltatta be magát, mint a szegényebb körzetekben. A 65 és 74 év közötti korosztályban 40,4, a 75 év feletti korosztályban pedig az emberek 35,5 százaléka vette fel az oltást. Áprilisban még 1,5 millió vakcina érkezik, és legalább félmillió májusban. Szerbia eddig mintegy 14 millió adag vakcinát rendelt, valamint sikerült beszerezni olyan hatékony és értékes gyógyszereket is, amelyekkel a legveszélyeztetettebb korosztályt gyógykezelnék.
SZOMORÚ ÉVFORDULÓ
Ana Brnabić kormányfő szombaton, a járvány megjelenésének első évfordulóján a Kurir napilapban megjelent szerzői cikkében azt írta: nehéz küzdelmek vannak még hátra a végső győzelemig, de Szerbia hatékony és minőségi oltási rendszert állított fel, és ezért külföldi egészségügyi szakemberek is dicsérik. Az országnak sikerült megtalálnia az egyensúlyt az egészségügyi és a gazdasági érdekek között, két teljesen új kórház épült fel, rendkívül gyorsan megszervezték szinte minden hiánycikk hazai gyártását, és amikor az egész világ az egészségügyi és védőfelszerelések hiányával küszködött, Szerbiának ezeket másoknál hamarabb sikerült beszereznie a szükséges mennyiségben.
– Ma itthon gyártjuk a sebészmaszkokat, a fertőtlenítőszereket, a koronavírus elleni gyógyszereket, az Elisa teszteket. Megtervezték a hazai lélegeztetőgép prototípusát, és már nincs messze az az idő, amikor a Torlak intézetben elkezdődik a vakcinagyártás – sorolta a kormányfő.
Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter a Szerbiai RTV híradójában azt az adatot is közölte, hogy a járvány kezdete óta több mint 150 000 Covid-19-fertőzött személyt kezeltek kórházban. Mint mondta, amikor a vírus nagy koncentrációban van jelen, ne is várjuk meg a kormány rendelkezéseit, hanem 5–7 napig kerüljünk minden elhanyagolható kontaktust. A felügyelőségek csak november 1-je és március 15-e között mintegy 339 000 ellenőrzést végeztek különféle létesítményekben, és majdnem 134 millió dinár összegű pénzbírságot róttak ki. Az egészségügyi miniszter azoknak, akik titokban korona-bulikat szerveznek, azt üzente, el kellene tölteniük egy napot a járványklinikán, hogy lássák, hova vezet ez. A miniszter jelezte, hogy ma ismét találkozik a kórházigazgatókkal, a hét folyamán pedig a helyzet súlyosbodása miatt egyes kórházakat vissza kell léptetni a Covid-rendszerbe.
Darija Kisić Tepavčević miniszter, a válságstáb tagja a szomorú évforduló kapcsán a Tanjugnak azt mondta: a vakcina nem varázsvessző, amíg ki nem alakul a kollektív immunitás, lazításnak nincs helye.
– Két módon győzhetjük le a koronavírust: vagy mindannyian átvészeljük (1–3%-os halálozási arány mellett), vagy mindenki beoltatja magát. Ehhez azonban idő kell, nem olthatjuk be az embereket, ha betegek – mondta Zoran Gojković tartományi egészségügyi titkár a TV Prva műsorában, ahol az is elhangzott, hogy washingtoni kutatások legújabb eredménye szerint a vírus brazíliai és dél-afrikai mutánsának az sem jelent akadályt, ha valaki már átesett a betegségen, és immunitást szerzett.
Radmilo Janković aneszteziológus, a niši klinikai központ igazgatóhelyettese a Blicnek úgy nyilatkozott, hogy Dél-Szerbiában ismét robbanásszerűen terjed a vírus, a két legnagyobb gócpont Vranje és Niš, utóbbi városban csupán egy nap alatt majdnem 300 személyt jegyeztek be a betegek közé. Hatalmas nyomás nehezedik a kruševaci kórházra, ahova már az ország más területeiről voltak kénytelenek átirányítani orvosokat. Látható, hogy a felhívásoknak már nem sok értelme van, itt csak a szigorú intézkedések segítenek.
HOL TARTUNK EGY ÉV ELTELTÉVEL?
A vasárnap délutáni országos adatok: egy nap alatt az országban 10.343 személyt teszteltek, közülük 3042 eredménye pozitív, 20 beteg belehalt a betegség szövődményeibe (szombaton 17 halott volt). 4199 ember ápolnak kórházban, 171-en lélegeztetőgép segítségére szorulnak. Tegnap az idősotthonokban és a szociális intézményekben 184 bentlakónál és 251 alkalmazottnál azonosították a koronavírust.
A tartományunkra vonatkozó vasárnapi hivatalos adatok szerint egy nap alatt 636 újabb megbetegedést regisztráltak, ebből Újvidéken 206-ot. Vajdaságban a tegnapi jelentés közzétételekor a nyilvántartott aktív fertőzöttek száma 10 063 volt, Újvidéken 3068-an voltak bizonyítottan betegek, más településeken a fertőzöttek száma 1000-nél kevesebb. Az Intézet tartományunk 40 községének területén rendkívülinek, 5 önkormányzatban pedig kedvezőtlennek ítélte meg a helyzetet, utóbbiak a következők: Belcsény (Beočin), Begaszentgyörgy (Žitište), Bács, Magyarkanizsa és Ürög (Irig).
A járvány kezdete óta, azaz egy év alatt Szerbiában 3.041.684 személyt teszteltek, 485 439 megbetegedést jegyeztek, 4562-en elhunytak. A halálozási arány 0,94%. Folytatódik a tömeges immunizáció, szombat délutánig 1.618.754 személyt oltottak be, közülük majdnem 600 ezren már a második adagot is megkapták. Négyféle oltóanyag áll rendelkezésre: az orosz Szputnyik V, a kínai Sinopharm, az amerikai–német Pfizer-BioNTech és a brit–svéd AstraZeneca.
