Délelőtt az elektronikus médiumokról, délután pedig a közszolgálati médiumokról szóló törvénytervezet szerepelt napirenden az Újvidéki Rádió M Stúdiójában megtartott közvitán, amelyen a művelődési és tájékoztatási minisztérium illetékesei, a média képviselői, érdekvédelmi szervezetek, egyesületek, és a civil szféra tagjai vettek részt. Gordana Predić, a művelődési és tájékoztatási minisztérium államtitkára elmondta, hogy az első, újvidéki közvitát a következő napokban a kragujevaci és a belgrádi követi majd.
– A minisztérium fontolóra vesz minden, a törvény szövegére tett megjegyzést, s alkalmazni is fogja azokat a javaslatokat, amelyek indokoltnak bizonyulnak. A tárca még egyszer megvitatja majd a javított törvénytervezetet, amelyet ezt követően Brüsszelbe továbbít véleményezésre. A folyamat végén a szöveg ismét a tárcához, onnan a kormány elé, s végül a parlament elé kerül – magyarázta Predić.
A közvita október 31-én ér véget, a törvények előkészítésének folyamata pedig várhatóan november végén zárul. Az államtitkár számításai szerint az év végéig mindkét új jogszabály javaslata a parlament elé kerülhet. Emlékeztetett, hogy a szóban forgó jogszabályok elkészítése a 2016-ig terjedő médiastratégia első lépései között szerepel. A sajtószabadság szavatolása volt az egyik fő cél az előírások megfogalmazása során, tette hozzá, mert tény, hogy a demokratikus társadalom alapját csakis a tájékozott és nem a megtévesztett polgár jelentheti. A törvények elfogadását az Európai Unió is elvárja Szerbiától – húzta alá a közvitán Predić.
KÉTÉVES ÁTMENETI STÁTUS
Az elektronikus médiumokról szóló törvény által bevezetett újdonságok között szerepel, hogy az eddig ügynökségként bejegyzett műsorszórási testület ezentúl Műsorszórási Szabályozó Testületként működik majd tovább. Snežana Pečenčić, a minisztérium médiaszektorának vezetője a törvényalkotó egyik legfontosabb céljaként e testület függetlenségének szavatolását jelölte meg. Mint közölte, a képviselőház három, a nemkormányzati szféra pedig hat testületi tagot javasol majd ennek érdekében. A munkáját átláthatóságnak kell jellemeznie – tette hozzá. A jogszabály a médiaszolgáltatások nyújtóit három kategóriába sorolja: a közszolgálati, a kereskedelmi és a civil szektor által működtetett sajtót különíti el. Dejan Stojanović, a tájékoztatási tárca tanácsadója közölte, hogy a tervezet szerint a műsorszórási engedélyeket pályázaton nyolc évre adnák ki, azzal, hogy rövidebb periódusra is jóvá lehet hagyni, ha azt a pályázó akképp kérelmezi. Az engedély hosszabbítható vagy átruházható a szabályozó testület jóváhagyásával.
A közszolgálati médiumokról szóló törvény kidolgozását végző munkacsoport tagja lapunknak nyilatkozva közölte, hogy céljuk a közszolgálati média szerkesztéspolitikáját és anyagi vonatkozásait illető függetlenségének a szavatolása volt. Đorđe Vlajić elmondta, olyan körülményeket kívánnak teremteni a közszolgálati adóknak, melyben stabil és kielégítő lesz azok finanszírozása. A helyzet azonban korántsem egyszerű.
– A közérdeket kell képviselniük, ami azt jelenti, hogy a minőségi tájékoztatást, oktatást, szórakoztatást kell szem előtt tartani, ami nem jellemző a kereskedelmi adókra. A legnehezebb kérdést az jelenti: hogyan lehet szavatolni elég pénzt mindehhez – mondta el Vlajić.
Az állam tehetetlensége, nemtörődömsége miatt most két évig átmenetileg a költségvetésből kapják a közszolgálati médiumok a pénzt – ennek az az oka, hogy az ország nem tudta betartatni az általa elfogadott törvényt – jegyezte meg. A kormánynak viszont 2015-ben javaslatot kell tennie a finanszírozás egy új, függetlenséget szem előtt tartó modelljére.
– Ha a konkrét összegekről kell szót ejtenünk: a Szerbiai Rádió és Televízió meg tudná az imént említett célokat valósítani évi 80–100 millió euróból, hozzáadva a kereskedelmi bevételeket is. A gond az, hogy a nem csupán a hazánkat sújtó krízis miatt folyamatos a visszaesés a reklámbevételek terén. Komoly feladat vár a törvényalkotóra, ha valóban meg kívánja találni a pénzelésnek azt a módját, amely külső behatások nélkül juttatja el a pénzt a kincstártól a médiáig – értékelte Vlajić.
MIT AKAR AZ ÁLLAM?
A felszólalók között a helyi önkormányzati alapítású médiumok képviselői kifogásolták a privatizációs modell alkalmazását, mert szerintük az a kisebb rádió- és tévéállomások megszüntetéséhez, vagy a többnyelvűségtől történő eltekintéshez vezet. Nem világos, mi is valójában az állam szándéka, mondták többen is, hiszen a nagy, magukat fenntartani képes médiaházakat költségvetésből történő pénzelés alá vonja, ugyanakkor a kisebb sajtóorgánumokat a szabad piac karmai közé veti.
Petar Jeremić, a Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) Végrehajtó Bizottságának elnöke is azt kifogásolta, hogy nem világos, mi fog történni a helyi médiumokkal, továbbá azt, hogy az írott sajtó honlapjait újabb ellenőrző testület felügyelné, miközben egy már van. Jelka Jovanović, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) alelnöke szerint nem kellene állandó munkaviszonyban alkalmazni a szabályozó testület tagjait, ezzel ugyanis különféle manipulációk számára ad majd lehetőséget a törvény. Dragana Čabarkapa, a Szerbiai Újságírók Szakszervezetének elnöke arra tett javaslatot, hogy vonják vissza a teljes törvénytervezetet, melyet, mint mondta, e szakszervezet képviselőinek kizárásával, nem demokratikus, alkotmányellenes módon hoztak meg. Arra figyelmeztetett, hogy a privatizációs és más egyéb rossz megoldások miatt a törvény elfogadása esetén mintegy négyezren maradnak majd munka nélkül, a sajtó pedig teljesen bulvárszerűvé válik.
