A köztájékoztatási és médiatörvény tervezete ebben a formájában elfogadhatatlan a Magyar Nemzeti Tanács és a többi szerbiai nemzeti tanács számára – hangsúlyozta dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Korhecz emlékeztetett, hogy először az MNT fogalmazta meg véleményét a törvénytervezet kapcsán, majd a szerbiai nemzeti tanácsok pénteki, Pancsován megtartott ülésén konszenzussal fogadták el ezt az álláspontot, amelyet eljuttattak a művelődési és tájékoztatási minisztériumhoz, valamint az EBESZ-hez.
(Fotó: Molnár Edvárd)
– A médiatörvény tervezete a jelenlegi médiaszerkezetet olyan mértékben és módon kívánja átszabni, illetve átalakítani, hogy semmiféle biztosíték nem marad a kisebbségek nyelvén megvalósuló tömegtájékoztatás jelenlegi szintjének a megmaradására. A jelenlegi, a tartományi költségvetésből megvalósuló működési támogatási rendszer teljesen felborulna a nyomtatott sajtó vonatkozásában. Ez gyakorlatilag életveszélybe sodorná a magyar, szlovák, ruszin és horvát nyomtatott sajtót. A működési támogatási rendszert felváltó pályázati rendszer semmiféle garanciát nem biztosít arra vonatkozólag, hogy ezeknek a médiumoknak a működését fenntarthassuk az elkövetkezendőkben is. A törvénytervezet azon rendelkezése, amelynek értelmében az MNT csak közvetetten lehetne média alapítója, szintén vitatható. Bár ez önmagában nem egy elfogadhatatlan megoldás, ugyanakkor a törvénytervezet nem részletezi a kivitelezés folyamatát és a határidőket. Ugyancsak problémás számunkra, hogy az önkormányzatokat száműznék az alapítók köréből. Ez különösen veszélyes a Szabadkai Rádióhoz hasonló nagy hagyománynak örvendő médiumok esetében. A jelenlegi jogi keretek között egy privatizáció egyértelműen veszélybe sodorhatná a Szabadkai Rádiót és más médiumokat. Az is probléma, hogy átmeneti rendelkezéseiben a törvénytervezet úgy szüntet meg szakaszokat más jogszabályokban, hogy az egyértelműen sérti a nemzeti közösségek alkotmányban szavatolt szerezett jogainak a védelmét. Számos jogot pedig egyszerűen nem írtak át a médiatörvény tervezetébe. Példának okáért: a költségvetési pénzek elosztásának vonatkozásában a nemzeti tanácsokról szóló törvény javaslattételi, illetve véleményezési jogot szavatol a nemzeti tanácsok számára, a médiatörvény tervezete viszont meg sem említi ezt a területet. A törvénytervezet számos részletében a szerzett jogok felszámolását irányozza elő. Azt el kell ismerni, hogy a sajtószabadság témájához kapcsolódóan a médiatörvény tervezete előremutató, pozitív és liberális megoldásokat fogalmaz meg, ugyanakkor a magyar nyelvű sajtó vonatkozásában jellemző veszélyek, valamint nyitott kérdések miatt ebben a formájában minden erőnkkel ellenezzük a jogszabály elfogadását – magyarázta az MNT elnöke.
|
A csókai levél A sajtótájékoztatón dr. Korhecz Tamás egy aktuális nyelvhasználati jogsértésről is beszámolt, amelynek sértettje maga az MNT. A tanács levelet küldött Csókára, ezt azonban nem kézbesítették, mert a településnevet magyarul tüntették fel. Hiába szerepelt a borítékon az irányítószám és a pontos cím is, a levelet azzal az indoklással küldték vissza, hogy ismeretlen a címzés, mondta Korhecz, aki megjegyezte, hogy Csóka vonatkozásában szinte azonos a helységnév magyar és a szerb nyelvű helyesírása. Feltehetőleg bosszantott valakit a magyar helyesírás, fogalmazott az MNT elnöke, mondván, hogy Csókán már korábban is előfordult hasonló eset. – Olyan kizárólagosságról és kirekesztésről tesz tanúbizonyságot a posta eljárási módja, amely a XXI. században a multietnikus Vajdaságban megengedhetetlen. Az MNT több eljárást is elindított, magánál a postánál és az ombudsmannál. A hivatalos nyelvhasználat korlátozása még bűncselekménynek is számít. Ha büntetőjogi felelősség esetleg nem is merül fel, a fegyelmi felelősségnek azonban mindenféleképpen érvényesülnie kellene a jogsértést elkövető hivatalnok ellen – összegezte Korhecz. |
