Sokaknak leesett az álluk, amikor a „vajdasági szeparatizmus ellen” irányuló tüntetés másnapján a Dnevnik napilapot vették kezükbe azzal a céllal, hogy elolvassák az eseményről készített beszámolót. A címlapon Vajdaság nemet mondott a szeparatizmusra címmel indult a tudósítás, mely magának a szeparatizmusnak a létezését teljesen készpénzek vette, megállapította, hogy a nagygyűlést szervező pártok az azzal történő leszámolásra szólítottak fel, s felsorolta a Bojan Pajtić tartományi kormányfő ellen felsorakoztatott vádakat. A Dnevnik olvasóinak többsége enyhe kifejezéssel élve „meglepődött”, amikor a tüntetés másnapján egy, a dolgokat egészen más irányból – mondhatni jobbról – megközelítő napilapot vett meg az újságárusoknál. Egy éjszaka elég volt arra, hogy ezek a változások beálljanak.
A napvilágot látott információk szerint Teofil Pančić újságíró nagygyűlést bíráló cikkét is az utolsó pillanatban, a tördelés folyamatában távolították el a lap április 14-i vasárnapi számából „szerkesztőségen kívül álló” döntés következtében, s az efféle beavatkozást határozottan elítélte a PEN nemzetközi írószövetség szerbiai irodája is. A minap a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV) arra figyelmeztetett, hogy a Dnevnik napilapban erőteljes cenzúraalkalmazás van folyamatban.
(Fotó: Molnár Edvárd)
A napilap és az ott dolgozó újságírók helyzetét csak súlyosbítják a tisztázatlan tulajdonjogi viszonyok. A legutóbbi történések között kell említeni a Tartományi Képviselőház által indított pert Miroslav Bogićević šabaci üzletember ellen, aki a Politika és a Dnevnik lapban is résztulajdonos, s minden előzetes bejelentés nélkül „élni is kezdett” ezekkel a jogokkal. Közben a Dnevnik Holding is pert indított a lap ellen, mellyel az alapítói dokumentum módosításainak eltörlését követeli. A dokumentum módosításával elvették a holdingtól a főszerkesztő kinevezésére vonatkozó jogot, s nem sokkal később új megbízott főszerkesztőt neveztek ki, a Politika lap addigi šabaci tudósítóját. A Dnevnik Holding a lapot kiadó Dnevnik Vojvodina Press 45 százalékos tulajdonosa, magának a holdingnak pedig a Tartományi Képviselőház és a Szerb Köztársaság a legnagyobb tulajdonosai – 48,6, illetve 48,2 százalékos részesedéssel.
SZAKMAI MÉLYREPÜLÉS
A Dnevnik napilap újságírói már az újvidéki nagygyűlést megelőzően is értesítették az újságíró-egyesületet arról, hogy a lap működését tekintve bizonyos problémák léptek fel – mondta el a Magyar Szónak Nedim Sejdinović, az NDNV végrehajtó bizottságának elnöke.
– Olyan személy állt a háttérben, aki nem szerepelt a lap munkatársai között, s az impresszumban sem tüntették fel a nevét, mégis ő döntött arról, mi hogyan kerül majd be a napilapba. A helyzet akkor mérgesedett igazán el, amikor az újvidéki tüntetés lezajlott. A szerkesztéspolitika drasztikus módosításának tényét meg lehetett állapítani már ránézésre is, a lapban található cikkek, címek alapján. Egy hirtelenszerű professzionális visszafejlődésnek vagyunk a szemtanúi – fogalmazott Sejdinović.
Az újvidéki nagygyűlésről szóló beszámoló elkészítésének módja, a cikkek, a fotók, a címlap mind a Dnevnik legsötétebb korszakára emlékeztettek, a kilencvenes évek periódusára, amikor a napilap tele volt féligazságokkal, ferdítésekkel és olyan politikai tartalmakkal, melyek nem csupán a sajtószabadságra vetettek rossz fényt, hanem a vajdasági polgárok biztonságára is – állapította meg.
– A lap újságírói levélben is értesítettek minket a jelen levő cenzúráról, arról, hogy a leadott szövegek utólagos beavatkozásokon esnek át, ahogyan a címek is, melyeket mindenféle szakmai kritérium nélkül módosítanak. A tüntetést követően két állandó cikkírónak az írását is kihagyták csak azért, mert kritikus hangot ütöttek meg az éppen lezajlott tüntetéssel szemben.
Ez az állapot a mai napig tart – mondta el kérdésünkre válaszolva Sejdinović.
– Az újságírók rendkívül elégedetlenek és aggódnak saját helyzetük miatt. Attól tartanak, hogy akár el is bocsáthatják őket, vagy megfoszthatják őket egyéb jogaiktól, ha szembe mernek szállni a megváltoztatott szerkesztéspolitikával – húzta alá az egyesület képviselője.
Emlékeztetett, hogy a Waz médiacsoport kivonulása óta voltaképpen nem lehet tudni, ki a Dnevnik valódi tulajdonosa. Mint mondta, hasonló helyzettel más lapoknál is találkozhatunk, de a vajdasági szerb napilap esetében a helyzet bonyolultabbnak számít már csak azért is, mert a kisebbségi tulajdonos Dnevnik Holding több pert folytat a Waz többségi tulajdonrészét képviselő jogi személyekkel a logót, tulajdonjogokat, alkotói jogokat illetően. A most kialakult helyzet a lap eladási adatainak a további romlását eredményezi majd – fogalmazott Nedim Sejdinović.
ROMBA DŐLT HITELESSÉG
Dragana Nikolić Solomon, a szerbiai EBESZ-küldöttség médiaügyi kérdésekkel megbízott osztályának vezetője a Dnevnik körül kialakult helyzet kapcsán lapunk kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, hogy az EBESZ a teljesen független szerkesztéspolitikát támogatja, melynek minden befolyástól, különösen a politikai befolyástól mentesnek kell lennie.
– A főszerkesztők gyakori leváltásai romba döntik a médiaház hitelességét és szakmai létjogosultságát is. Ez egyrészt ellehetetleníti, hogy a polgárok objektív tájékoztatásban részesüljenek, másrészt csökkenti az adott sajtóorgánumba vetett bizalmat – állapította meg.
Arra a kérdésre, hogy milyen lépésekre lenne szükség Szerbiában ahhoz, hogy a körülmények ilyen alakulását meg lehessen előzni, Solomon azt válaszolta, hogy az átlátható tulajdonjogi viszonyoknak és az állam kivonulásának jelentős szerepe lenne.
– A tájékoztatásról és médiumokról szóló elfogadásra váró új törvénynek szavatolnia kellene az állam távozását a médiumokból, továbbá azoknak az adatoknak a nyilvánosságra hozását is, melyek a tulajdonosi viszonyokat tisztázzák. Amikor olvasóként az ember tudja, kié az a lap, amelyiket éppen a kezébe vette, sokkal világosabbá válnak az adott szerkesztéspolitika okai is, hiszen a lap mindig a tulajdonos befolyása alatt van. Ha ez a tulajdonos történetesen az állam, akkor biztosra lehet venni, hogy a médium nemigen fogja kritizálni a hatalmat. Ezekből az okokból kiindulva fontos lenne megtalálni azokat a mechanizmusokat, amelyek szavatolni tudnák a szerkesztéspolitika szabadságát, függetlenül attól, hogy ki az adott médium tulajdonosa – értékelte Dragana Nikolić Solomon.
Szerettük volna megszólítani a téma kapcsán Miroljub Mijuškovićot, a Dnevnik napilap megbízott főszerkesztőjét is, az egyeztetést követően azonban végül azt a választ kaptuk titkárnőjétől, hogy Mijušković „nem kíván reagálni az újságíró-egyesület állításaival kapcsolatos kérdésekre”.
