A közszolgálati médiumok egyre gyakrabban figyelmeztetnek siralmas helyzetükre. Miután a legerősebb hatalmi párt képviselői bejelentették, hogy hamarosan megszüntetik a tévé-előfizetést és az állami költségvetésből kezdik finanszírozni a közszolgálati médiát, még inkább csökkent a havi ötszáz dináros összeget fizető polgárok száma. A Szerbiai Rádió és Televízió a hónap közepén jelentette be, hogy a csőd szélére sodródott az előfizetések kiesése miatt, a tartományi közszolgálati médium pedig még korábban figyelmeztette a közvéleményt arra, hogy stabil finanszírozási források szavatolása nélkül megkérdőjelezhető a fennmaradása.
A VRTV DISZKRIMINÁCIÓJA
Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) elnöke lapunknak adott nyilatkozatában aláhúzta, hogy a hatalom legmagasabb szintjein sem tartják tiszteletben a műsorszórásról szóló jogszabályt, amit a kormányfő-helyettes kijelentése is igazolt: ennek, az előfizetés megszüntetéséről szóló kijelentésnek drasztikus következményei lettek, s tovább nehezítették a közszolgálati adók helyzetét.
– Hozzá kell tennem, hogy a Vajdasági Rádió és Televízió sokkal nehezebb helyzetben van, mert, amint azt láthattuk, a köztársasági pótköltségvetés elfogadásakor a szerbiai tévé működéséhez szükséges költségeket szavatolták, a vajdasági médiumra viszont nem gondoltak. Ez a tartományi közszolgálati adó állandó diszkriminációjának csak egyik példája. Csak arra emlékeztetnék még, hogy az 1999-es bombázásban teljesen megsemmisített épületet máig nem újították fel, és semmit nem tett az állam annak érdekében, hogy rendezze a VRTV ebből adódó gondjait. A médium így ma is egy arra alkalmatlan, ráadásul meglehetősen költséges épületben kénytelen működni – közölte Gruhonjić.
Arra a kérdésre, hogy mennyire tekinthetők politikai csatározások és játszmák áldozatainak ma a közszolgálati csatornák, az újságíró-egyesület elnöke elmondta, nem látja értelmét ilyen harcoknak, hiszen a köztársasági vezetőség az, amelyiknek a hatáskörébe tartozik mindkét nagy médiaház.
– A tartományi adminisztráció legfeljebb jó szándékkal segítheti a tartományi közszolgálati médiumot, más hatáskörei nincsenek e ház felett. Az ilyen politikai játszadozásoknak tehát nem sok értelmük van, hiszen a köztársasági hatalom egyetlen lépéssel leválthatja a vajdasági médiaház teljes vezetőségét, azt követően pedig a szerkesztőségek vezetőit is. Korábban már láthattuk ennek példáját. Ami most történik, az voltaképpen annak a politikának a folyatása, amelyik nemkívánatos gyermekáldásként tekint a vajdasági médiumra, amelyik minden erejével e sajtóorgánum leépítésén dolgozik, azon, hogy végül ellehetetlenítse, értelmetlenné tegye annak működését – értékelte.
Gruhonjić szerint a nemzetközi, elsősorban európai nyilvánosság biztosan nem fogja megengedni a vajdasági médiaház megsemmisítését, s megfelelőképpen fog reagálni minden erre irányuló próbálkozásra. Görögországban láthattuk a legutóbb, hogyan reagál Európa egy ilyen kísérletre, ott újból munkához lát a közszolgálati adó – emlékeztetett. A VRTV fennállásának veszélyeztetése nem kizárólag a kisebbségek tájékoztatási jogának, hanem minden vajdasági polgár tájékoztatáshoz való jogának a sértését jelenti – tette hozzá. Ez az a médiaház, amelyik Vajdaság sajátosságait ismerve, azokat figyelembe véve készíti a műsorait – húzta alá Gruhonjić.
Hamarosan új médiatörvény lép életbe Szerbiában, amelyről azonban az NDNV elnöke szerint még korai lenne pozitív vagy negatív hangnemben nyilatkozni, hiszen egyelőre nem tudni, hogy a parlamenti vita során milyen módosítási indítványokat fogadnak el, milyen lesz pontosan ez az új jogszabály. Így arról is korai lenne szerinte beszélni, hogy javíthat-e majd a közszolgálati médiumok helyzetén vagy sem.
– Újságíró-egyesületként részt vettünk a törvény szövegét előkészítő munkacsoport tevékenységében. Aztán ezt a munkacsoportot rejtélyes módon megszüntették. Ugyanazt a forgatókönyvet olvassuk tehát ma is, mint a korábbi kormányok idejében. A médiumok szféráját illető rendteremtés halogatásáról szól ez a forgatókönyv, mely egyébként jellemző a társadalmi átalakulás folyamatán áthaladó államokra.
Mint mondta, a törvény parlamenti vitája során számos politikai érdek ütközik majd, s nemcsak a többségi, a kisebbségi politikai tényezők is hallatni fogják hangjukat. Hangsúlyozta, hogy a vajdasági újságíró-egyesület figyelemmel kíséri majd ezt a folyamatot, s azonnal reagál, amint a médiastratégiától eltérő döntések elfogadását észleli.
A TÖRVÉNYTERVEZET ELFOGADHATATLAN
A Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS) véleménye szerint is meglehetősen nehéz helyzetbe került a közszolgálati média. Petar Jeremić, az egyesület végrehajtó bizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy az előfizetés megfizettetési aránya harminc százalékos, s ezért a rossz adatért az államvezetést terheli a felelősség.
– A költségvetésből fizetett támogatás csak ideiglenes jellegű lehet, azt a célt kell szolgálnia, hogy megakadályozza az SZRTV és a VRTV csődbe jutását. Az álláspontunk az, hogy ezt követően független finanszírozási hátteret kell találni a közszolgálati média számára, olyat, amelyik nem függ közvetlenül az aktuális kormánytól. Így lehet elérni, hogy a szerkesztéspolitikára gyakorolt befolyás a lehető legkisebb legyen – közölte Jeremić.
Hozzátette, hogy a politikai befolyás közvetlen és közvetett úton is megnyilvánul ma, de az újságírók által gyakorolt öncenzúra jelenti minden bizonnyal a legnagyobb problémát.
– Meg kell találnunk a módját annak, hogy mindettől megszabaduljunk. A politikai nyomásgyakorlás egy jelenlévő, létező dolog. Az egyik alapfeltétel éppen az, hogy a médium független forrásból tartsa fenn magát.
A közszolgálati médiumok finanszírozásának tartós megoldására az ugyancsak készülőfélben lévő közszolgálati és elektronikus médiumokról szóló törvény adhatja majd meg a választ – jelentette ki. A parlamenti vitára váró tájékoztatási- és médiatörvénnyel kapcsolatban ugyanakkor elmondta, hogy annak jelenlegi változatát nem tartja elfogadhatónak és az egyesület által támogathatónak.
– A tervezet általam legutóbb olvasott változata nem ad okot nagy optimizmusra. Az újságíró-egyesületek kérték, hogy a törvény határozza meg azt a költségvetési minimumot, amelyet a helyi önkormányzatoknak a tájékoztatás céljára kellene fordítaniuk. Mi a kétszázalékos alsó határ definiálását kértük. Emellett nem vagyunk elégedettek azzal sem, hogy a tervezet a még nem magánosított helyi média esetében nem irányozza elő a részvények kiosztását a dolgozók számára a magánosítás során. Maradna tehát az úgynevezett klasszikus privatizáció, amelynek negatív következményeit mindnyájan jól ismerjük a közelmúltból – fogalmazott Petar Jeremić.
