Cikkükhöz képgaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el!
A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ A vajdasági magyar kulturális élet 10 éve című kutatás eredményeinek prezentációjára került sor pénteken a palicsi Magyar Művelődési Központban. Mint ismeretes a VM4K idén márciusban, részletekbe menő kérdőívvel fordult a kulturális élet szereplőihez, azzal a céllal, hogy feltérképezze a Magyar Nemzeti Tanács által 2011-ben elfogadott Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia megvalósulását és eredményeit.
A kutatásban a vajdasági magyar egyesületek, civil szervezetek, az MNT által társalapított és kiemelt jelentőségűvé nyilvánított, valamint az egész vajdasági magyarság szempontjából is kiemelt fontosságúnak számító intézmények vettek részt: színházak, műemlékvédelmi intézetek, könyvtárak, művelődési intézmények, levéltárak, múzeumok, kiadók, szórványközpontok, művelődési egyesületek és civil szervezetek.
Fotó: Molnár Edvárd
A prezentáción a résztvevőket Pásztor István, a VMSZ elnöke köszöntötte, aki a kulturális autonómia lehetőségeiről, a párbeszédről, a felelősségről és a feladatról osztotta meg gondolatait bevezető beszédében:
–A párbeszéd kötelessége, a feladat megfogalmazása, és a végrehajtás kötelezettsége mindenkire vonatkozik. Ilyen szempontból tanulságos is ez a közös találkozás, többször kellene erre a témára visszatérni, hogy mérleget lehessen vonni és azt követően a feladatokat megfogalmazni.
– Köszönetet mondanék az MNT leköszönő, mandátumának végéhez közeledő összetételének, a Magyar Összefogás listának, az MNT elnökének, mert azt gondolom, hogy nagyon becsületes, odaadó munkát láttak el, aminek eredményei adatok formájában is mérhetők, kivetítéssel is kimutathatók.
A mögöttünk levő négy évnek, a kultúra szférájában, az építkezés tekintetében, az egyik legnagyobb eredménye a Szekeres László Alapítvány terebélyesedése és a VM4K létrejötte. Szeretnék ezért köszönetet mondani mindazoknak, akik a megalázottság, a megtépázottság, a vesszőfuttatás fájdalmain túllépve, mégis úgy gondolták, hogy ennek van értelme. Azzal a tevékenységgel, amit kifejtettek, azt bizonyították, hogy mindazok a támadások, elvszerűtlenségek, amik az elmúlt években megfogalmazódtak és mérgezték a közéletet, valójában megalapozatlanok voltak. Rengeteg energiát fektettünk abba, hogy a Szekeres László Alapítvány méltó legyen ahhoz, akinek a nevét viseli, hogy ne csak a kis összegű támogatások kifizetésében merüljön ki a tevékenysége. Ezt akkor olyan vehemenciával és felsőbbrendűséggel utasították el és söpörték el, hogy elméleti esélyünk sem mutatkozott rá. Az elmúlt években változott meg ez a helyzet, a közéleti süllyesztőbe jutottak mindazok, akik ennek a meggyőződésnek hordozói és támogatói voltak. A felszínre kerültek viszont azok, akik azt eredményezték, ami ma jelenti a Szekeres László Alapítványt. Azt gondolom, hogy ebben az egész folyamatban Lovas Ildikó érdemei elévülhetetlenek, nélküle mindebből nem lett volna semmi sem.
A kulturális autonómia lehetőségeiről beszélve azt gondolom, hogy a lényeget megfogalmazva a legcélratörőbben akkor járok el, ha Hajnal Jenő beköszöntőjével élek, amit 2017-ben írt az MNT honlapjára, ahol azt mondja, hogy az MNT a magyar nemzeti közösség demokratikusan megválasztott országos önkormányzata, a magyar kulturális autonómia legfőbb szervezete, amelynek közvetítésével az itt élő magyar nemzeti közösség gyakorolja kollektív jogát az önkormányzatisághoz, a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv és íráshasználat területén. Ennek a köztestületnek a személyi összetételét most fogjuk közvetlen úton, negyedik alkalommal megválasztani. Hihetetlen közösségi eredményt értek el és ebben sokaknak elévülhetetlen érdemei vannak. Amit nekünk az elmúlt több mint tíz évben sikerült megvalósítani közjogi szempontból, attól mások nagyon messze vannak. Ez arról is szól, hogy tudunk élni a törvény adta jogokkal és lehetőségekkel, amikor az állam a közösségnek átadja a saját maga ügyei rendezésének a jogát. Mi ezt kaptuk meg a törvény alapján, hogy az oktatásban, a művelődésben, a tájékoztatásban és a nyelvhasználatban mi magunk szabályozzuk meg, rendezzük el, és mondjuk el, hogyan lesz nekünk a legjobb. Ebben nekünk autonómiánk van. Ahogyan az elmúlt tizenkét év, az előttünk álló időnek is arról kell szólnia, hogy ezzel a lehetőséggel hogyan tudunk élni.
A vajdasági magyar művelődési élet nagyszámú képviselője jelent meg a bemutatón (Molnár Edvárd felvétele)
Sokan járnak csodájára az MNT-nek. Nincs másik olyan nemzeti közösség se, amelynek a nemzeti tanácsa – több mint húsz ilyen van az országban – azt a magasságot, teljesítményt tudta felmutatni, amit az MNT. Ez azt jelenti, hogy a közösség elkötelezettsége, felkészültsége, talpraesettsége, elhivatottsága, olyan szinten van, hogy ebben senki nem tud bennünket megközelíteni sem. Ez fontos a számunkra. Azt bizonyítja, hogy igaz, fogyunk, de akik itt vannak, azok ragaszkodnak a gyökereikhez, a jelenükhöz és jövőjükhöz. Nem mondanak le róla. Ennek az elmúlt tíz évnek ez az egyik legnagyobb tanulsága. Ez a kutatás is ezt bizonyítja.
A párbeszéd, a felelősség, a feladat teremti meg a kontextusát annak, amiről itt szó van. Abban különbözünk sok más közösségtől a Kárpát-medencében, hogy a közösségi ügyeinket nem úgy intézzük, hogy a lovak közé hajítjuk a gyeplőt, hanem feszesen tartjuk azt. Ezt azt jelenti, hogy rendszerben gondolkodunk, folyamatában próbáljuk megismerni a helyzetünket és felvázolni azt az utat, amit be akarunk futni. Ez értelmet és magyarázatot ad arra is, hogy miért volt fontos ez a kutatás és miért volt fontos stratégiában gondolkodni, azt megfogalmazni és az elkövetkező időkben is abba az irányba haladni. A stratégiai gondolkodás teremti meg a közös nevező létrehozásának a lehetőségét. Annak, hogy megállapodjunk közösségen belül. Ez történt az elmúlt több mint tíz évben, ez ad értelmet ennek a kutatásnak is, amely azt mutatja meg, hogy a stratégiai gondolkodás az elmúlt tíz évben milyen eredményeket hozott, hol tartunk, és ennek alapján már tudunk arról beszélni, hogy merre akarunk haladni és hova akarunk jutni. Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha időt áldozunk arra, hogy meghallgassuk egymást, ha beszélgetünk, véleményt cserélünk, még akkor is, ha nem tudunk mindenben egyetérteni. Ki kell, hogy alakuljon az a többségi álláspont, ami után meghatározható, hogy merre haladjunk és mi a célunk. Ez az a feladat, ami előttünk áll, és ennek bevezetője ez a prezentáció is.
A felelősségről és feladatról szólva, amikor stratégiában kezdtünk gondolkodni, több mint tíz évvel ezelőtt, azt mondták, hogy a kulturális életre vonatkozólag nem lehet stratégiát megfogalmazni, mert az kalodába fogja az alkotói szabadságot és kioltja azt. A kulturális stratégia nem az alkotói szabadságról szól, hanem arról az intézményi, tárgyi feltételrendszerről, amely az alkotói szabadság kibontakozását és kibontakozását hivatott biztosítani. Ez a kettő közt a nagy különbség. A stratégia nem azért van, hogy a fiókban tartsuk. Azt remélem, hogy a nemzeti választásokat követően, az újonnan létrejövő nemzeti tanács folytatja az oktatási stratégia elfogadásához vezető végső munkálatokat, ugyanez alapjaiban elkészült a tájékoztatás vonatkozásában. Előző időben a nemzeti tanács elfogadta a nyelvhasználattal kapcsolatosat, és azt remélem, hogy a kulturális életre vonatkozó is a következő év első feléig meglesz, hogy onnantól kezdve lássuk, hogy intézményi vonatkozásban, források tekintetében, a létező kapacitások feldolgozása szempontjából, hogyan tudunk tovább haladni – hallottuk Pásztor Istvántól.
A kutatás eredményeit Barlai Jenő, Varga Diósi Viola és Szalai Andrea ismertette (Molnár Edvárd felvétele)
A vajdasági magyar kulturális élet 10 éve című kutatás eredményeit Barlai Jenő szociológus, a kutatás szakmai vezetője, Varga Diósi Viola politológus, a VM4K kutatási referense és Szalai Andrea, a VM4K munkatársa ismertette, kitérve a kulturális élet minden szegmensére.
A prezentáción mások mellett jelen volt mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke, Fremond Árpád, a VMSZ alelnöke, a Magyar Összefogás lista vezetője, ifj. Juhász Bálint, a VMSZ Intéző Bizottságának elnöke, Erdődi Edvina, az MNT alelnöke, valamint Kudlik Zoltán, tartományi művelődési, tájékoztatási és vallási közösségi segédtitkár.
