A 2017-es év a magyar kormány jóvoltából az iskoláskor előtti intézmények éve, melyben hangsúlyt fektetnek ezen intézmények és dolgozóik tudásának fejlesztésére. Ennek köszönhetően több képzésben is részt vehettek az óvónők, ahol még újabb ismeretekkel gazdagodhattak, amit aztán tovább is adnak kolléganőiknek. A továbbképzésnek péntektől vasárnapig a magyarkanizsai óvoda adott otthont, ahol húsz óvónő hallgathatta a tapasztalatokat és az újabb ismereteket attól az öt kolléganőjüktől, akik a nemrégiben Budapesten tartott képzésen vettek részt.
A képzés célja az óvodai nevelésben értelmezett projektpedagógiai szemlélet és módszertan megalapozása. A továbbtanulók Magyarkanizsa község mellett Csókáról, Adáról és Zentáról érkeztek. Az eseményen az MNT képviseletéből Jerasz Anikó is jelen volt, aki lapuknak nyilatkozva elmondta a képzés mibenlétét, és annak jótékony jelentőségére hívta fel a figyelmet:
– A Magyar Nemzeti Tanács a Magyar Kormánynak a Miniszterelnökség Politikai Államtitkárságának és a Bethlen Gábor Zrt.-nek köszönhetően tudja megvalósítani Magyarkanizsán a Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézményben ezt a képzést, ahol az intézmények fejlesztése kerül előtérbe, és ennek köszönhetően amellett, hogy az épületek adaptációja, felújítása, eszközfejlesztése meg fog valósulni, mind ebben az évben, mind pedig a következő évben, több intézményben játéksarkok kerülnek kialakításra. A program keretén belül az óvónők továbbképzésére is nagy hangsúlyt fektet a magyar kormány, ezért örömmel mondhatom, hogy húsz óvodapedagógus Vajdaságból az októberi hónap folyamán egy képzésen vett részt. Az ott megszerzett tudást adják most át kolléganőiknek. A vajdasági óvodapedagógusoknak ezek a szakemberek, akik ott egyfajta tudásra tettek szert, ők fogják átadni azt az ismeretet, amit Budapesten szereztek az egyetemi tanároktól. Olyan témát dolgoznak fel, amely ritka és nem nagyon volt előtérbe helyezve az elmúlt évben. A magyar óvoda útja a projektszemlélethez (felnőttközpontútól a gyermekközpontúig, a foglalkozástól a tevékenységig); a projekt eredeti definíciós értelmezése és kora gyermekkori adaptációja; a pedagógiai projekt klasszifikációja; az óvodai projekt módszer alapelvei; a projekt témák eredete, fajtái; a pedagógiai projekt szakmai adaptációs szintjei; az óvodai projektek folyamata, típusai, a bevezetés feltételei. A Magyar Nemzeti Tanács dolgozik azon is, hogy ez a képzés akkreditált legyen, és a későbbiek során a résztvevők megkapják azokat a bizonylatokat, amelyek azt támasztják alá, hogy részt vettek ezen a képzésen.
A képzés vendége volt dr. Pálfi Sándor budapesti egyetemi tanár, az öt óvónő felkészítője, akitől sokat tanultak a vajdasági pedagógusok, akiknek nagy élmény volt a képzés.
A zentai Zsoldos Kornélia óvónő, aki ott volt Budapesten, mindenképp hasznosnak ítélte meg az ott töltött időt, s most a kolléganőkkel osztotta meg tapasztalatait, nekünk pedig elmondta, miért is volt fontos számára az ott szerzett ismeret:
– Nagyon tanulságos volt a pesti képzés, ami szélesítette a látókörünket, ahol valóban a gyermekközpontú nevelést helyezték előtérbe. Vajdaságban nem ezzel a programmal dolgozunk, ezért is volt élmény betekintést nyerni a magyarországi óvodai nevelésbe, amit most tovább is adunk. Elsősorban arra figyeltünk, hogy mi az, ami a gyermekeket érdeklődővé teszi, ezt tanultuk és adjuk most tovább, és próbáljuk beépíteni a programunkba.
A háromnapos képzés során az óvónők is tanultak, átadva egymásnak tapasztalataikat Magyarkanizsán, ahol az óvodák igazgatónője, Veselinov Ibolya intézményigazgató elmondta, nagyon boldog attól, hogy a házigazda szerepét tudhatják magukénak.
