– A 2016-os évet két részre kell osztanom, a választások előtti és a választások utáni részre, hiszen a választások előtt a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselőjeként más pozícióból foglalkoztam az oktatással, mint a választások után, oktatási államtitkárként. A választások előtti időszakban a tankönyvtörvény volt az, ami a vajdasági magyarság szempontjából fontos téma volt az oktatás terén. A kormány akkor elfogadta egy módosítási indítványunkat, ami arról szólt, hogy a tankönyvfordítások, azaz a kisebbségi nyelven megjelenő tankönyv nem lehet drágább a szerb nyelvű eredetinél, a kisebbségi nyelven tanulók nem érezhetik meg, hogy a fordítás mekkora kiadással járhat. A másik jelentős történés ebből az időszakból, ami nem kizárólag az oktatásra vonatkozik, a tartományi és az önkormányzati szférában a frakció részarányos foglalkoztatásra vonatkozó módosító indítványa: ennek köszönhetően figyelembe veszik a nemzeti hovatartozást az állami munkahelyeknél – mondta el Vicsek Annamária oktatási államtitkár, amikor felkértük a 2016-os év oktatásügyi történéseivel kapcsolatos beszélgetésre.
A választások után az oktatási minisztériumban államtitkári pozíciót kapott, a miniszter Vicsek Annamáriát az óvodai, általános iskolai, középiskolai és az inkluzív oktatás területével bízta meg.
– Fontos elmondani, hogy a kis létszámú osztályok megnyitásának jóváhagyását most jóval könnyebben lehetett kiharcolni. Nagy előrelépés történt 2016 novemberében is: az Országos Oktatási Tanács elfogadta a szerb mint nem anyanyelv standardjait. Ez csak az első lépés, hiszen ahhoz, hogy új tanterv születhessen, előbb a standardok elfogadása szükséges, ezt követően fogja az Oktatás és Nevelés Fejlesztésével Foglalkozó Intézet kidolgozni a tantervet, és ezután készülhetnek az új tankönyvek.
Az oktatásban való újítások eléréséhez szükség van a kerettörvény módosítására is, hangsúlyozta beszélgetőtársunk, s mint mondja, ezeken a módosításokon dolgozik jelenleg a minisztérium egy munkacsoportja.
– Ezekre a módosításokra azért van szükség, mert úgy szeretnénk minden reformot véghezvinni – például az informatika kötelező tantárggyá válása vagy a mindennapos testnevelés bevezetése – hogy az ne terhelje meg még jobban a tanulókat. Ami várható, hogy 2017 szeptemberétől az általános iskola 5. osztályosainak kötelező tantárgyuk lesz az informatika, ami azzal jár, hogy a jelenlegi szakkáderek is olyan továbbképzésen vegyenek részt, ami az új tanterv megvalósításához alkalmassá teszi őket. A testneveléssel kapcsolatban folytatunk most tárgyalásokat tanárokkal, szakmai csoportokkal, hiszen a mindennapos testnevelést is úgy szeretnénk megoldani, hogy az jobb legyen, mint eddig. Eddig heti 2 testnevelésóra szerepelt az órarendben, emellett heti 3 volt a választott sport tantárgy keretein belül. Az elkövetkező évben tehát elég sok olyan feladatunk lesz, amelyek elvégzése meglehetősen nagy változásokat fog eredményezni az oktatásban – hallottuk Vicsek Annamáriától, aki kitért arra is, hogy vannak még olyan területek, amelyekkel már most foglalkoznak, de amely területeken a változások bekövetkezése csak későbbre várható. – A minisztériumunknak a jelenlegi egyik legfontosabb törekvése az óvodai oktatás-nevelés megreformálása. Új óvodai épületek építését is előirányoztuk, valamint már meglévő óvodaépületek felújítását is. Folyamatban van az új óvodai tanterv kidolgozása is. Megemlíteném azt a két pályázatot is, amit az oktatási minisztérium hirdetett meg. Az egyik a 200 tanácsadó-külső munkatárs számára kiírt pályázat, ők évi négy alkalommal fognak az iskolákban segítséget nyújtani, gyakorlati tanácsokat adni az ott dolgozóknak. A pályázati anyagban az is szerepelt, hogy a kisebbségi nyelven dolgozók esetében az adott nemzeti tanács ajánlása is szükséges. Pontosan arról van szó, hogy a tanácsadó-külső munkatárs ismerje annak az iskolának a tanítási nyelvét, amelyik iskolába belép. A másik pályázat az óvodai szaktanácsadói hálózat kiépítésére vonatkozik. 50 olyan óvónő, illetve óvodában dolgozó szakmunkatárs jelentkezését várta a minisztérium, akik majd az óvodai oktatás-nevelés reformjában tudnak külső szaktanácsadóként részt venni. A jelentkezők most vannak elbírálás alatt.
A középiskolai oktatással kapcsolatban az államtitkár elmondta, a középiskolákban jelenleg mintegy 800 különféle szak van akkreditálva, a tapasztalat viszont azt mutatja, hogy ezek közül mintegy 200 szokott az elsősök számára elérhetővé válni.
– A minisztérium egyik feladat az volt, hogy megnézzük, melyek azok a szakok, amelyek folyamatosan működnek, és melyek azok, amelyek évek óta nem jelennek meg a kínálatban. A magyar tannyelven is működő középiskolák esetében fontos tudni, hogy jelenleg 1747 magyarul tanuló nyolcadikos van. A középiskola magyar tagozatain tehát körülbelül ennyi diákra lehet számítani, a középiskolák erre a létszámra tervezhetnek. A létszámot tekintve a kínálat viszont több szokott lenni. A kisebbségi tannyelven működő osztályok esetében ugyanis kisebb létszámú osztályokat is jóvá lehet hagyni. Ám mivel jelenleg a Nemzetközi Valutaalap meglehetősen komoly megszorításokat vár az oktatási minisztériumtól is, ezért most nagyon mérlegelnie kell a vajdasági magyarul is tanító középiskoláknak is, hogy mi a reális kereslet. Az iskolák elsődleges kínálata szerint mintegy 2300 helyet biztosítanának a szakokon a leendő elsősöknek, így itt biztosan komoly harcok várhatóak a jóváhagyások terén. A tartományi oktatási titkársággal és a Magyar Nemzeti Tanáccsal ebben a témában szinte napi kapcsolatban vagyok. Reális döntés kell, hogy szülessen a megnyíló szakok terén. Nem azt kell elsődlegesen figyelembe venni, hogy az adott iskolának milyen kádere van, hanem hogy milyen szükséglet van, a munkahelykínálat alapján milyen szakokat érdemes nyitni – hívta fel a figyelmet Vicsek Annamária.
