A vajdasági Nemes Bence is tagja volt a Budapesti Corvinus Egyetem négytagú csapatának, amely első díjas lett a Floridai Egyetem által szervezett Heavener Nemzetközi Esettanulmányi Versenyen. A februári versenyen két amerikai nagyvállalat üzleti kihívásaira kellett megoldást találni: előbb a Northrop Grumman hadiipari cég HR-problémájára, majd a CSX vasúti logisztikai társaság számára kellett kidolgozni egy stratégiai módosítást, és választ adni arra a kérdésre, hogy hogyan lenne a legjobb befektetni 500 millió dollárt. A Csanády Luca, Erőss Domonkos, Madarász Natália és Nemes Bence összetételű első helyezett csapatból volt, aki a pénzügyekhez, volt, aki a marketinghez, volt, aki a stratégiához értett jobban. Bence a megoldást felvezető elemzések elkészítésében és strukturálásában, valamint a javasolt megoldások várható pénzügyi eredményeinek kiszámításában erősítette a csapatot.
– Régi álmom volt, hogy európai versenyek után Amerikában is kihívás elé állítsam magam és a csapatomat. Biztosan örök élmény marad, szerintem még nem is dolgoztuk fel igazán, hogy nyertünk – mondta találkozásunkkor a bácskossuthfalvi fiatalember.
Bence szülőfalujában fejezte be az általános iskolát, majd a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban tanult, jelenleg pedig a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi gazdálkodás alapszakának végzős hallgatója.
Hogyan készültetek a világversenyre?
– Az üzleti esettanulmány-versenyekre való felkészülés általában a módszertan gyakorlati alkalmazásának és a közös csapatmunkának a gyakorlásából áll. Mivel a verseny szervezői most előre megadták, hogy melyik az a két cég és két iparág, amikből készülnünk kell, az előbb említetteken túl a felkészülés egy nagyon intenzív kutatómunkával is kiegészült. Interjúztunk iparági szakértőkkel és üzleti tanácsadókkal, sok cikket és iparági riportot olvastunk, hogy feltérképezzük, mi is lehet a cégeknek az a problémája, amit a versenyen meg kell majd oldanunk. Habár felkészülésként régebbi eseteket is megoldottunk, a versenyen élesben mindkét cég olyan problémát adott nekünk, amivel ma is küzd.
A felkészülésben nagy segítségünkre volt az Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézete, illetve a Case Solvers szervezet. Sok támogatást kaptunk, de keményen is dolgoztunk azért, hogy sikerüljön megfelelően felkészülni.
Honnan érkeztek az ellenfelek? Hány csapat volt a versenyen?
– 18 ellenfelünk kivétel nélkül neves, vezető üzleti egyetemeket képviselt Ázsiából, Ausztráliából, Új-Zélandról, Európából, Kanadából és az USA-ból. Olyan iskolákról van szó, amikről a filmekből és a sorozatokból is hallunk, ahol a tandíj a több tízezer dolláros nagyságrendben mozog.
A ti négytagú csapatotok hogyan állt össze?
– Az egyetemünk válogatta ki, hogy kit tesz a csapatba. A folyékony, felsőszintű szakmai angoltudás alapvető követelmény volt, ezenfelül pedig az volt a cél, hogy egyensúlyba kerüljenek az analitikus és kreatív gondolkodású személyek, és ötvözzék a korábbi szakmai tapasztalataikat.
Ismertük egymást korábbról, versenyeztünk is már együtt, vagy éppen egymás ellen. A csapaton belül általában megvoltak a szerepkörök. Ismerve egymás erősségeit és gyengeségeit, igyekeztünk mindig úgy dolgozni, hogy mindenki a lehető legnagyobb hozzáadott értéket tudjon teremteni a csapatnak.
Mindannyian rendelkeztünk már versenytapasztalattal is, én egy évvel korábban Rotterdamban egy másik csapattal szintén az egyetemet képviselve megnyertem egy nemzetközi versenyt, az a tapasztalat sokat segített.
Az analitikus gondolkodásról mit mondanál egészen leegyszerűsítve?
– Az esetversenyeken (és az üzleti életben is) rendszerint nagyon összetett problémák megoldását várják el tőlünk. Az analitikus gondolkodás lényege ilyen helyzetben, hogy ne ötletbörze szerűen próbáljunk meg megoldási javaslatokat gyűjteni, hanem valós adatokra támaszkodva a problémákat strukturáljuk, bontsuk darabjaira, találjuk meg azokat a részeket, amik a problémák magját képezik, és találjunk rájuk olyan megoldást, ami a vállalat belső erősségeire épít, de kihasználja a piaci trendeket és lehetővé teszi a sikeres versenyt a versenytársakkal is.
Mindez nagyon sok elemzéssel jár, de tanulható. Az analitikus gondolkodásnak része az, hogy az ember kedveli a tényeket, számokat, azokban fogódzót tud találni.
Hogy kerültél a Corvinusra? Az édesanyád is közgazdász, ő hatott a döntésedre?
– Nem különösebben játszott szerepet a döntésemben. A tudomány sokkal kifinomultabb lett és az oktatás természete is sokat változott, mióta ő diplomát szerzett, így én lényegesen máshogy és mást tanulok, mint anno ő.
A gimnáziumban volt egy nagy dilemma, hogy jogász legyek-e, vagy közgazdász. Miután a közgazdászra esett a választás, nem volt kérdés, hogy a Corvinus a cél. Budapest fontos üzleti központ a régióban, sok lehetőséggel.
Elképzelhető-e, hogy egyszer visszatérsz a Vajdaságba?
– Nehéz kérdés. Vajdasági magyarként mindkét ország közel áll hozzám, hiányozni is szokott néha Szerbia, a Vajdaság. Jelenleg nem tudom elképzelni, hogy rövidtávon ott telepedjek le, de hosszú távon nem tartom kizártnak, hogy fontos feladataim legyenek egyszer Szerbiában.
Ami most a legérdekesebb kapocs, hogy üzleti tanácsadás területen szeretnék elhelyezkedni itt Budapesten, a szakmai gyakorlatom már oda mutat. A vezető üzleti tanácsadó cégek sok projektet visznek a Balkánon is, Belgrádban, Újvidéken, Zágrábban, Ljubljanában, Athénban, és a szerbtudásomnak köszönhetően nagy a valószínűsége annak, hogy több ilyen projekten is dolgozzak majd, és ezáltal közvetetten segítsem a szerb nagyvállalatok működését.
Milyen az egyetemista élet, jelenleg mi foglalkoztat leginkább?
– Az alapképzés végén járok, most fogok szakdolgozatot írni és most kezdem majd a hivatalos szakmai gyakorlatomat egy nemzetközi tanácsadó cégnél. Eddig összesen három szakmai gyakorlatom volt, egy Németországban és kettő itthon, többek között üzleti és logisztikai tanácsadás területen, kockázati tőkében, valamint a Case Solversnél, ahol esettanulmányokkal kapcsolatos tréningeket tartanak.
A szakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy a magyar tőzsdén jegyzett négy legnagyobb cég (MOL, Magyar Telekom, OTP Bank és Richter Gedeon) regionális versenytársaikkal szemben inkább alul- vagy felülértékelt a tőzsdén, és hogy ennek a historikus változása milyen gazdasági összefüggésekkel és nemzetközi folyamatokkal állhat kapcsolatban.
Egyetemista éveim alatt a szakmai fejlődés mindig hangsúlyos szerepet kapott. Kollégiumban lakom, inspiráló környezetben, ambiciózus diákok vesznek körül, akik motiválnak arra, hogy jól teljesítsek. A hétvégék tanulással és sporttal telnek, focizok hobbi szinten, úszni járok, és a lehető legtöbbet vagyok a barátaimmal.
