A Természettudományi szekció, valamint a Történelem és magyarság című szeminárium témái köré szerveződik az idei pedagógus-továbbképzés első két hete. A Természettudományi szekció keretében idén a genetika és biológia mellett a víz lesz a fókuszban, emelte ki Muhi Béla, a szekció vezetője. Dulka Andor ürményházi történelemtanár, a Történelem és magyarság szekció vezetője az előadássorozat fontosabb témáit ecsetelte.
– Minden évben kihívást jelent a történelmi és az irodalmi, illetve nyelvi témakörök közötti egyensúly megteremtése. A cél az, hogy minden résztvevő kapjon valamit. Történelmi és irodalmi szempontból egyaránt a magyar nemzeti évfordulók azok, amelyek meghatározzák a továbbképzés főbb témáit. A reformáció lenne az egyik központi téma, hiszen magának a helyszínnek is ez az alma matere. Szent László hatalomra kerülésének és szenté avatásának az évfordulója szintén meghatározó történelmi témakör, hiszen maga a példaadás szinte minden korban fogódzót jelent, ugyanis fontos a tanárok számára egy-egy ilyen személyiség, akit példaként állíthatnak a tanulók elé. Szintén jeles évforduló az osztrák–magyar kiegyezés, amellyel Magyarország szerepe és a magyarság helyzete is jelentősen változott. Az itt hallottakkal felvértezve a pedagógusok kreatívabban és sokrétűbben mutathatják be az adott témakört – mondta Dulka Andor.
A továbbképzéseken olyan előadók szerepelnek, akik igazodási pontként vannak jelen az adott témakörben, valamint Magyarországon és itthon egyaránt a szakma a csúcsát képviselik.
Miski Péter, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem másodéves doktorandusz hallgatója az Apafi-kori Erdélyi Fejedelemség uralkodói központjairól tartott előadást. A téma fő vonulatát a fejedelmi udvar kialakulásának ideje alatti főbb uradalmi központok középkori alapjai, valamint a bekövetkezett változások képezték. Péter egyfajta szakmai kikapcsolódásként éli meg a továbbképzést. Kiemelte azt, hogy e rendezvény rávilágít arra is, hogy esetleges kutatásaik miként fognak lecsapódni a közoktatásban.
A résztvevők számára fontosak ezek az előadások, mert mindig olyan témákat dolgoznak fel, amelyek a tankönyvekben nem szerepelnek. A pedagógusok új ismereteik birtokában a diákokat is beavatják szűkebb és tágabb környezetünk történelmébe, vallja Korencsi László, a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola műszaki tanára, aki résztvevőként a tudás átadásának módszereiről nyilatkozott.
– A tanulók fogékonyak, azonban fontos, hogy ne skatulyázzuk be őket, mivel minden egyén más. Ezért individuálisan kell foglalkozni velük, és megnyerni őket egy-egy szakterület műveléséhez. A meghirdetett programok érdekesek és változatosak. A Délvidéki Kutató Központ előadása foglalkoztat leginkább, mivel hobbim az iskolai tanítás mellett a Délvidéken található elfelejtett történelmi emlékek és építmények felkutatása, publikálása és dokumentálása – fogalmazott Korencsi László.
A rendezvény révén egy olyan mintegy 25 főből álló hallgatóság alakult ki, amelynek tagjai megtalálják azokat a témákat és előadókat, amelyek fontos támpontot képeznek a pedagógiai munkásságuk során. A kéthetes pedagógus- továbbképzésre több mint 40 magyarországi és vajdasági előadót, valamint mintegy száz résztvevő pedagógust várnak a szervezők.
