A XVII. újvidéki Apáczai Nyári Akadémia második hetén a fiatalok szocializációjának témájáról szóló előadásokat hallhattak a résztvevők. A pedagógusok szakmai és módszertani továbbképzésének témái között az érzelmi intelligencia oktatásban betöltött szerepéről is szó esett.
Dr. Grabovac Beáta, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar egyetemi docensének előadása az érzelmek és a motiváció pszichológiai vetületeinek az iskolai kontextusával foglalkozott. Előadásában hangsúlyt fektetett az érzelmi intelligencia gyermekeknél történő fejlesztésére. Példákkal szemléltette, hogy milyen feladatokat, gyakorlatokat alkalmazhatnak a tanítók, tanárok az érzelmi intelligencia területén felmerülő kérdések kapcsán. Kitért az érzelmek felismerésének és feldolgozásának módszereire, valamint a düh kifejezésére, illetve kanalizálására.
Mik volnának azok a főbb gyakorlattípusok, amelyeket pedagógusoknak javasolsz?
– Különböző gyakorlatok léteznek erre, többek között dr. Skita Erika dolgozott ki egy olyan kézikönyvet, amelyben az érzelmi intelligenciát fejlesztő gyakorlatok találhatóak. A kiadványban különféle eljárások szerepelnek arra, hogy a pedagógusok milyen módszereket alkalmazhatnak a téma kapcsán. Példaként a gyerekekkel való rövidebb történetek felolvasását, majd pedig feldolgozását említeném, valamint érdemes figyelmet szentelni arra is, hogy milyen reakciók jelenhetnek meg bizonyos helyzetekben. Olykor pedig hasznos elgondolkodni azon, hogy mi volt a hiba az adott esetben, mit lehetne másként csinálni. Emellett az érzelmek azonosítására, tehát az arcon megjelenő érzelmek felismerésére és ennek a sikerességére is hangsúlyt fektettünk. Amit még fontosnak tartok, az a pedagógusok empátiaszintje. Tehát lényeges az, hogy a tanár ne csak a diákban keresse a problémát vagy a hibát, hanem érdemes fontolóra vennie a tanárnak azt, hogy ő maga mit tehetne másként, illetve saját érzelmi állapotát, helyzetét is figyelembe kell vennie. Ezért a tanítás, a tananyag átadása mellett nagyon fontosnak vélem azt, hogy a tanár milyen mértékben tudja átélni a gyerek helyzetét, mennyire figyel oda, hogy vajon mi történhetett aznap azzal a kisdiákkal.
Az érzelmi intelligenciára irányuló figyelem segít a tananyag átadásában. Hogyan nyilvánul ez meg a gyakorlatban?
– A kutatások azt mutatják, hogy az érzelmi intelligencia szoros kapcsolatban van a tanulók teljesítményével, valamint a felmérések alapján arra is fény derült, hogy a magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező diákok jobban teljesítenek az iskolában. E mellett nem elhanyagolható tény az sem, hogy a társas kapcsolataik is ebből kifolyólag sikeresek, teljes értékűek. A tanár szintén oda figyelhet akár az érzelmi intelligencia, akár az empátia szintjére is. Tehát a saját beleélő képességét is le tudja akár ellenőrizni, illetve tudatosan javíthat azon, hogy mennyi figyelmet szentel mindezen tényezőknek.
Mi volna a legfontosabb eleme az érzelmi intelligencia fejlesztésének?
– Különböző komponensei vannak az érzelmi intelligenciának. Az egyik legfontosabb az érzelmek felismerése önmagunknál, valamint az érzelmek meghatározása másoknál. E képességek mind fejleszthetőek. Külföldön már egyre több tréning, illetve iskola figyel oda arra, hogy mennyire van jelen ez a fajta érzelmi tudatosság az iskolákban és az iskolai kontextusban. Reményeim szerint a jövőben a vajdasági szférában is ki tud majd teljesedni e kérdéskör.
