– A vajdasági magyarság számára a felsőoktatási törvényjavaslat talán az egyik legjelentősebb része az oklevelek honosítása. A VMSZ szakemberei már évek óta törekednek arra, hogy megkönnyítsék az oklevelek honosításai eljárásait – hangsúlyozta Vicsek Annamária, a VMSZ parlamenti képviselője.
– A VMSZ 2014-es kampányprogramja is tartalmazta ezt, illetve a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciós megállapodás része a honosítási eljárás. A törvényjavaslatnak megfelelően kétféleképpen történik majd a honosítás, attól függően, hogy mi a honosító célja: a továbbtanulás vagy a munkába állás. Továbbtanulás esetén a külföldön megszerzett oklevelet, illetve résztanulmányt ezek után is az adott felsőoktatási intézmény fogja honosítani, mint eddig is. Ha viszont a külföldön megszerzett oklevelet vagy felsőoktatási tanúsítványt munkába állás céljából szeretnék honosítani, azt a megalakulás előtt levő ENIC/NARIC (Információs Központok Európai Hálózata/Nemzeti Akadémiai Elismerési Információs Központ) központja végzi majd. Ez olyan központok hálózata, amelyek a külföldön szerezett oklevelek honosításával foglalkozik. Szerbiában az oktatási minisztériumhoz tartozik majd ez a központ, amely megalapítására 6 hónapon belül kerül sor. Az ő feladatunk lesz, hogy legfeljebb 9 hónapon belül honosítsák a kérvényezett okleveleket – tudtuk meg.
A parlamenti képviselő rámutatott, hogy a Felsőoktatási Tanács feladata lesz, hogy folyamatosan bővítse a diplomameghatározások listáját. Mint kiemelte, Szerbiában nincs felsőoktatási katolikus képzés, így ezen a területen a katolikus egyháznak van nagy szerepe, hogy ez a szak is felkerüljön majd erre a listára, és ezek a diplomák is honosíthatók legyenek.
A felsőoktatási törvényjavaslatra, amely parlamenti eljárásban van, a képviselők összesen 72 módosítási indítványt nyújtottak be. A többi között a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőinek is volt egy törvénymódosítási indítványa, amely az adatok nyilvántartásának kiegészítésére vonatkozott.
– A felsőoktatási törvényjavaslatnak a felsőoktatási intézmények hallgatóinak, illetve az intézmények alkalmazottainak nyilvántartásával foglalkozó rendelkezését szerettük volna bővíteni. A hallgatók nyilvántartása ugyan tartalmazza a nemzeti hovatartozásról szóló adatot, de mi fontosnak tartottuk volna, ha ebben a nyilvántartásban feltüntetik a hallgató anyanyelvét, illetve azt is, hogy a hallgató milyen nyelven végezte el az általános és középiskolát. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert az anyanyelv, illetve a korábbi tanulmányok nyelve alapján fontos statisztikai információk birtokába kerülhettünk volna, ami alapján előre vetíthető lett volna a felsőoktatási tanulmányok sikeressége is. Sok esetben találkoztunk ugyanis olyan példával, amikor a magyar anyanyelvű hallgató, aki magyar tannyelven végezte az általános és középiskolai tanulmányait, a szerbiai felsőoktatási intézményben nem tudott olyan sikerrel előrehaladni, mint a korábbi tanulmányai során. Illetve a magyar anyanyelvű hallgatók gyakran csak magyar tannyelvű egyetemekre iratkoznak, mert nem birtokolják a szerb nyelvet olyan szinten, hogy szerb nyelven is tanulhatnának. Sajnos ezt a módosítási indítványt az oktatási minisztérium visszautasította, mégpedig azzal az indokkal, hogy a középiskolai tanulmányokról szóló nyilvántartásban már benne van az is, hogy milyen nyelven végezték el az iskolát. Véleményünk szerint ez nincs így, mert abból, hogy valaki az adott középiskolában végezte el a tanulmányait, még nem derül ki, hogy az milyen tannyelven történt, ha abban a középiskolában több nyelven is folyik az oktatás –fejtette ki Vicsek Annamária.
A VMSZ által benyújtott módosítási indítványának második része a felsőoktatási intézmény alkalmazottainak nyilvántartására vonatkozott. Kérték, hogy az adatok között a nemzetiség megjelölése mellett szerepeljen a foglalkoztatott anyanyelve, illetve milyen tannyelven végezte az általános, a középiskolát, valamint a felsőoktatási intézményt.
– Ez a módosítási indítvány nem a felsőoktatási intézmény minőségét célozta, hanem Szerbia európai uniós csatlakozása miatt fontos. A VMSZ erőteljesen kiáll a részarányos foglalkoztatás mellett, vagyis hogy azokban a községekben, ahol a lakosság meghatározott százaléka nemzeti kisebbséghez tartozik, ott az állami szervekben és a közszolgálatokban a foglalkoztatottak nemzeti összetétele meg kell hogy feleljen a lakosság nemzeti összetételének. Ez a módosítási indítvány, ha bekerült volna a törvényjavaslatba, nagy előrelépés volna, az Európa Tanács ugyanis az elmúlt három monitoringa során nagy hangsúlyt fektetett a közszolgálatok foglalkoztatottainak nemzeti összetételére is. Az indítvány nem tartalmazott olyan ajánlást, amely a nemzeti összetételt befolyásolta volna, hanem olyan betekintésre adott volna lehetőséget, amelyből látni lehetett volna a felsőoktatási intézményekben dolgozók nemzeti összetételét. Ezt a javaslatunkat azzal utasította el a minisztérium, hogy benne van a nyilvántartásban, hogy ki milyen nemzetiségű. De pusztán a nemzetiségi hovatartozásnak a megjelölése nem minden esetben reális adat. Egyrészt az emberek 20 százaléka nem is közöl adatot a nemzeti hovatartozásáról, a Vajdaság területén azonban gyakran találkozunk olyan vegyes házasságokkal, ahol az egyik szülő nemzeti hovatartozása alapján sorolják be a gyermeket, de az anyanyelve más, illetve más nyelven végzi el a tanulmányait. Választ ugyan erre már nem kaptunk, csak visszautasították az indítványt – magyarázta Vicsek Annamária.
A parlamenti képviselők által átadott 72 módosítási indítvány közül összesen csupán 6-ot fogadtak el, illetve két olyan indítványt, amelyet a parlament oktatási bizottsága nyújtott be.
A honosítás időtartama eddig változó volt. Az esetek 75 százalékában 6 hónapon belül lezárult a honosítási eljárás, 11 százalékában 6–9 hónapra volt erre szükség, 7 százalékára volt jellemző, hogy a folyamat elhúzódott 9–12 hónapig, az estek 7 százalékában pedig a folyamat egy évnél tovább tartott, derült ki abból a kutatásból, amelyet a Házi Tanítói Szolgálat, illetve Ágyas Réka szociológus végzett el 2013-ban. A kutatást a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Nemzeti Tanács és a Szekeres László Alapítvány támogatta. Összesen 216 olyan vajdasági magyar vett részt az online kérdőíves felmérésben, akik külföldön végezték felsőfokú tanulmányaikat, és már elvégezték vagy folyamatban volt az oklevelük honosítása.
A tanulmányból kiderül, hogy összesen 22 egyén tett/fog tenni különbözeti vizsgákat. Az esetek mintegy 70 százalékában a külföldi oklevelén szereplő végzettség elnevezése megegyezik a honosított bizonylaton szereplő végzettséggel, 30 százalékában pedig inkább csak részben egyezik meg, mivel a szerbiai felsőoktatás képzési palettája kevésbé szerteágazó, mint például a magyarországi.
