Megszavazta az Európai Parlament (EP) az új összetételű Európai Bizottságot (EB), amelyet a következő öt évben is a konzervatív Ursula von der Leyen vezet elnökként. Munkáját 26 biztos segíti. Az EU egyik legfontosabb testületeként működő bizottság december 1-jén kezdheti meg a munkáját.
December 1-jén kezdheti meg második ötéves mandátumát Ursula von der Leyen, a brüsszeli székhelyű Európai Bizottság elnöke, akinek programját júliusban fogadta el a 720 tagú Európai Parlament. Az uniós képviselők többsége tegnap Strasbourgban megszavazta az új összetételű EB-t is, amelynek megbízatási ideje öt évre szól. Az igen gombot 370-en nyomták meg, a voksolásra jogosult és megjelent többi EP-tag pedig nemmel szavazott (282-en), vagy tartózkodott (36). A többséghez legalább 345 képviselő támogatása kellett.
A mérsékelt jobboldaliak, a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az euroszkeptikusok jelentős része az új testületre voksolt. Figyelemre méltó azonban, hogy az EB-t sokkal kevesebben támogatták, mint von der Leyen júliusi újraválasztását, amikor is 401 szavazatot kapott. Roberta Metsola EP-elnök a tegnapi szavazás után közölte: az uniós parlament készen áll a közös munkára az új összetételű Európai Bizottsággal.
A strasbourgi döntés után Aleksandar Vučić államfő gratulált von der Leyennek az új ötéves mandátumához. Kifejezte egyúttal reményét, hogy „Szerbiát és a régiót” együtt vezetik el „a teljes jogú EU-tagságig”.
A FELÉT AZ EPP ADJA
Az EB alapfeladata, hogy jogszabályi javaslatokat dolgozzon ki, ellenőrizze a hatályos uniós irányelvek érvényesülését, összeállítsa a közös költségvetést és felügyelje a pénzek elköltését. Az Unió végrehajtó testületeként működő, az elnökkel együtt 27 tagú EB-ben a biztosok (uniós „miniszterek”) fele, miként von der Leyen is, az EP legnagyobb politikai közösségéhez, a konzervatív Európai Néppárthoz (EPP) tartozik.
A 26 biztos szakpolitikai területekért felel. Ezek között található egyebek mellett a mezőgazdaság, a versenyképesség, a klímavédelem, a migráció, az iparpolitika, a kereskedelem és a védelempolitika is.
Az új EB összetétele a júniusi európai parlamenti választások eredményét tükrözi. A szavazók zöme akkor jobboldali pártok jelöltjeit támogatta. Ennek köszönhetően jól szerepeltek a radikális és szélsőjobboldali pártok is (az utóbbiak több országban látványos sikert értek el), de az általuk remélt nagy áttörés elmaradt.
A mérsékelt jobboldali erőket tömörítő EPP is megerősödött: mandátumainak számát növelve őrizte meg vezető helyét az uniós parlamentben, megelőzve a második helyen végzett balközép erőket (S&D). A liberálisok és a zöldek azonban csúfosan leszerepeltek.
RAGASZKODIK AZ ÉRTÉKEKHEZ
A tegnapi EP-szavazás előtt mondott beszédében von der Leyen bemutatta a bizottság tagjait és felidézte a programját. Megígérte, hogy az EB a következő időszakban nagy hangsúlyt helyez az EU stagnáló gazdaságának újjáélesztésére, a versenyképesség javítására, a vállalkozások munkáját nehezítő bürokrácia, s az illegális bevándorlás csökkentésére és a beruházások serkentésére. A fontos célkitűzések között említette Ukrajna támogatását, az uniós védelmi képességek és a hadiipar megerősítését, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a zöld átmenet folytatását, a költségvetési reformot és a jogállamisági normák betartatását. Az EU-bővítéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „az európai álom” kiterjed a Nyugat-Balkánra, Grúziára, Moldovára és Ukrajnára is.
TÖBB KIHÍVÁSSAL SZEMBESÜL
Manfred Weber, az EPP képviselőcsoportjának vezetője is összefogást sürgetett az EB-elnök által ismertetett célkitűzések megvalósítása érdekében. Mások pedig arra figyelmeztettek, hogy az EB immár több kihívással és fenyegetéssel szembesül, mint korábban, a geopolitikai környezet ugyanis drámaian megváltozott.
Az uniós külügyek intézése Kaja Kallas előző észt kormányfőre vár, a fegyverkezési program felügyelete pedig a litván Andrius Kubiliusra. A kereskedelempolitikai biztosnak, a szlovák Maroš Šefčovičnak sem lesz könnyű dolga, hiszen egy olyan új amerikai kormányzattal kell majd közös nevezőre jutnia, amely valószínűleg megpróbálja rákényszeríteni az EU-t, hogy több terméket vásároljon az Egyesült Államoktól, különben magasabb vámokat kap a nyakába.
Nincs irigylésre méltó helyzetben a francia Stéphane Séjourné sem, aki az ipari stratégia irányításáért felel egy olyan időszakban, amikor az európai feldolgozóipar komoly nehézségekkel bajlódik a kínaiak diktálta egyre kiélezettebb verseny, a magas energiaköltségek és a lanyha beruházások közepette. Az is borítékolható, hogy a Szlovéniából érkezett Marta Kos bővítési és keleti szomszédságpolitikáért felelős biztosnak is bőven lesz elfoglaltsága.
Nyitókép: Újraválasztása után Ursula von der Leyennek elsőként Roberta Metsola EP-elnök gratulált (Fotó: AP vai Beta)
