A tankönyvek minőségének megítélése nem az oktatási minisztérium feladatköre, azt az ezzel megbízott intézmények végzik. De a tankönyvek minőségén kívül számos más probléma is felmerült már az elmúlt években, ami egy új tankönyvtörvény kidolgozását követeli meg. Ez a dokumentum már kidolgozás alatt áll, ám nem kívánnak vele sietni, annak kidolgozására, majd hatályba helyezésre ezt a tanévet szánják – tudtuk meg Ljubiša Antonijevićtől, az oktatási miniszter helyettesétől. Továbbá jövőre számos más változásra is sor kerülhet, a többi között nem jár majd minden diáknak ingyenes tankönyv sem.
Srđan Verbić oktatási miniszter a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint: „Jövőre a nehéz anyagi körülmények között élő diákok biztosan kapnak majd ingyen tankönyvet. De hogy minden diák kap-e? Ebben már nem vagyok biztos.” Ebben a tanévben még az ingyenes tankönyvek programja szerint jártak el, igyekeztek, hogy minél több diák juthasson ingyenes tankönyvekhez, azzal, hogy az árvíz sújtotta területek településein élő diákokra fordítottak nagyobb figyelmet.
– Az oktatási minisztérium az alsó tagozatos diákok számára beszerezte a munkafüzeteket, illetve annyi tankönyvet, amennyire szükség volt, pótolva a korábbi években még épen maradt tankönyveket. Ebben az évben nagyobb igény volt az új tankönyvek beszerzésére, mint a korábbi években, mivel az elmúlt három évben, amióta az ingyenes tankönyvek programja tart, a tankönyvek jelentős része használhatatlanná vált, különösképpen azokban az iskolákban, amelyek az árvíz sújtotta területen találhatók. Éppen ezért további eszközök elkülönítésére volt szükség. Az új tankönyvek beszerzésében nagyon sokat segített az UNICEF támogatása. Az árvíz sújtotta területeken élő diákok mindegyike, elsőtől nyolcadik osztályig ingyen kapta meg ebben a tanévben a tankönyveket, hiszen a víz mindent elmosott. Egyébként a program szerint az elsős, a másodikos, a harmadik és a negyedik osztályos tanulók a kötelező tantárgyak tankönyvlistája alapján vehették kézbe ezúttal is a tankönyvcsomagot, azzal, hogy azok a diákok esetében, akik a kisebbségek nyelvén tanulnak az általános iskolában, létezik egy külön lista is. Megrendeltük a Szerb Köztársaság területén magyar, horvát, ruszin, bosnyák, ukrán, albán, szlovák, román és bolgár nyelven tanuló általános iskolások tankönyvcsomagját is, a napokban már átvehették az anyanyelvi oktatáshoz, matematikához, a környezetismerethez, természet és társadalomhoz szükséges tankönyveket. Még nem készültek el a bosnyák nyelven tanuló diákok számára a tankönyvek, mivel még nem zárult le az ehhez szükséges folyamat, amelyet az Oktatás és Nevelésfejlesztéssel Foglalkozó Intézet végez. Így bosnyák nyelvű tankönyvcsomag nem teljes – részletezte Ljubiša Antonijević. – Az ingyenes tankönyvek programjának nem része a választott tantárgyakhoz szükséges tankönyvek. Azok beszerzése az önkormányzatok, iskolák vagy a nemzeti közösségek feladata, csakúgy mint a többi, a már említett listán nem szereplő tantárgyhoz szükséges tankönyv, vagyis azok beszerzésére nem írtunk ki közbeszerzési pályázatot. Sajnos a költségvetésből ebben az évben nem tudtuk annyi pénzt elkülöníteni, mint tavaly. A köztársasági költségvetés két átütemezése, továbbá az országban uralkodó állapotok arra ösztönöztek bennünket, hogy a rendelkezésünkre álló összeget a legszükségesebbre fordítsuk. Az idén is élvezhettük a tartományi adminisztráció támogatását, a tartományi oktatási titkárság ugyanis 34 millió dinárt fordított az ingyenes tankönyvek beszerzésére. Ennek köszönhetően, a kormány döntése alapján végül összesen 730 millió dinárt fordíthattunk erre a projektumra – mondta.
Az oktatási miniszter helyettese hozzátette, hogy a tankönyvekről szóló törvény pontosan definiálja, mely tankönyveket lehet az általános iskolákban használni, illetve azok jóváhagyásához milyen procedúrára van szükség. Azok a tankönyvek, amelyek nem tesznek eleget az előírásoknak, nem szerepelnek a kisebbségek nyelvén készült jóváhagyott tankönyvek listáján. A felmerülő hiányra szerinte nem a tankönyvek beszállítása a megoldás.
– Nem gondolom, hogy olcsóbb lenne, ha egyes tankönyveket külföldről szállítanánk be. A kisebbségek nyelvén történő tankönyvnyomtatás országon belül olcsóbb és egyszerűbb is. Ezzel kizárólag a Szerbiai Tankönyvkiadó Intézet foglalkozik, amely eleve nem egy profitorientált vállalat. Mivel nem egy profitabilis tevékenységről van szó, a magánkiadók nem is vállalják a kisebbségek nyelvén íródott tankönyvek kiadását. A kis példányszámok árára, a tankönyvek forgalmazására nem megoldás a tankönyvek beszállítása, hiszen ebben az esetben sem tudunk több ezer példányt behozni – magyarázta Ljubiša Antonijević. Azt is kiemelte: – A tankönyvpiacon uralkodó állapotok már megközelítőleg két-három évvel ezelőtt túlléptek a jenlegi tankönyvtörvény előírásain. Nincs pontosan szabályozva a tankönyvek minősége, azok forgalmazása, a piacon uralkodó állapotok. Nagy számú kiadóval állunk szemben, és az ilyen rendezetlen piacon számos probléma felmerül. A hatályban levő törvény nem szabja meg, hány évig használható egy tankönyv, mikor kell azok recenzióját vagy revízióját elvégezni, nem irányoz elő határidőt az evaluációra, vagy a kiadók licencének megvonására, ha azok rossz tankönyveket készítenek, vagy nem tudták a piac érdeklődését felkelteni. Ezekre a kérdésekre ad választ az új tankönyvtörvény, amely kidolgozás alatt áll. De a kidolgozásával nem sietünk, kihasználjuk az előttünk álló tanévet, hogy minőségi törvényjavaslatot dolgozzunk ki. Illetve ezt a törvényt meg kell hogy előzze az általános oktatásról és nevelésről szóló új törvény kidolgozása is – mondta.
