Nyilas Mihály (Ótos András felvétele)
A kisebbségi diákok – köztük a magyarok – az általános iskola és a középiskola befejezése után nem tudtak mindenhol az anyanyelvükön felvételezni az egyetemekre és a főiskolákra. Ez azt jelenti, hogy a többségi nemzet tagjaival szemben nem indultak egyenlő eséllyel.
Dr. Zavargó Zoltán, az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának dékánja lapunknak elmondta, hogy 2003-ban átvette a kar vezetését, és azóta náluk megszokott gyakorlat a kisebbségek nyelvén megszervezni a felvételi vizsgákat. Az Újvidéki Egyetem Jogi Karán azt nyilatkozták, hogy amíg nem kapnak hivatalos értesítést, addig nem tudnak érdemben nyilatkozni a kérdésről. Bosnyák Zita, az Újvidéki Egyetem rektorhelyettese pedig azt nyilatkozta, hogy a rektorátus teljes mértékben támogatja az anyanyelven történő felvételezést, de az egyetem nem integrált, ezért a karoknak maguknak kell megoldani a gyakorlati kivitelezést. Hogyan oldódott meg a probléma, kérdeztük Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkárt.
– Korábban egy olyan helyzet alakult ki, hogy a diákok a megfelelő tudásuk ellenére, de a szerb nyelv kielégítő ismerete nélkül nem tudtak bejutni a kívánt tanintézményben, vagy pedig kénytelenek voltak saját maguk fizetni a tandíjat. A nehézségekkel szembesülve sok magyar fiatal minden bizonnyal ezért is döntött és dönt úgy, hogy külföldön folytatja a tanulmányait. A tartományi titkárság folyamatosan igyekezett megoldást találni erre a kérdésre, amióta átvettem a titkárság vezetését külön figyelmet szenteltem ennek a problémának. A joghurtforradalom előtt a kisebbségi nyelven történő felvételizést jogszabály kötelezően biztosította, és természetes dolognak számított, ami utána nagyrészt megszűnt. A miloševići rezsim bukása után némi javulás volt tapasztalható, de lényegi változás nem történt. Gyakorlatilag csak papíron létező kisebbségi jog volt sok, főleg újvidéki székhelyű kar és főiskola esetében. Mivel nem volt kötelező, és számtalan kibúvó létezett, sok helyen a szakemberek hiányára hivatkozva nem tették lehetővé a magyar és egyéb nemzeti kisebbségek nyelvén történő felvételit – vázolta fel Nyilas a probléma gyökereit.
A megoldást kizárólag olyan kötelező erejű jogszabály megalkotása jelenthette, amely nem irányoz elő kivételeket. Április elején a tartományi képviselőház erre vonatkozó határozatát el is fogadta, miután a felvételi vizsga kisebbségi nyelveken való megszervezése kötelezővé vált az Újvidéki Egyetem összes karán és a többi tartományi alapítású felsőoktatási intézményben.
– A képviselőházi vitában egyesek akörül dilemmáztak, mint sokszor máskor, amikor a kisebbségi jogok szavatolásáról van szó, hogy vajon megvalósítható-e, megszervezhető-e egyáltalán a jog érvényesítése. Mások alkotmányos aggályaikkal igyekeztek megakasztani a határozat elfogadását, végül azonban mégis a józan érvelés győzött. A VMSZ politikusainak és tartományi képviselőinek érvei, a többi kisebbségekhez tartozó képviselők és a többségi koalíció támogatása meghozták az eredményt a képviselőházi szavazáskor. 62 igen, 1 nem és 7 tartózkodó szavazattal megszületett a határozat. Kísérő jogszabályként a jövő hét folyamán elfogadásra kerül a Tartományi Kormány utasítása is, amely figyelembe véve a nemzeti tanácsok és a felsőoktatási intézmények pozitív tapasztalatait részletezni fogja a gyakorlati megvalósítást.
– Számos felsőoktatási intézményünkben nincsenek kisebbségi nyelvet ismerő tanárok és egyéb szakemberek. Ezekben fordítószolgálatunk nyújt majd szakmai segítséget a felviteli előkészítése és maga a vizsga folyamán, erre a célra külön pénzt különítünk el a tartományi költségvetésben – ismertette a tartományi titkár.
– Az előző, két évvel ezelőtt ugyanebben a témában meghozott képviselőházi határozat úgy írta elő, hogy az felsőoktatási intézmény, ahol nincs az adott kisebbség nyelvét ismerő szakember, és ezt április elsejéig jelzi a Tartományi Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Titkárságnak, automatikusan felmentést kap a kisebbségi nyelven történő felvételi vizsga lebonyolításának kötelezettsége alól. Ezt szinte a gyakorlatban szabállyá vált kivételt törölte el most az új határozat. Fiataljaink a tartományi közigazgatásban hivatalos használatban lévő hat és még az egyes községekben hivatalos használatban levő négy nyelven felvételizhetnek. A felvételi így összesen tíz nyelven lehetséges: a szerb mellett ez magyar, szlovák, román, horvát, ruszin, cseh, bolgár, macedón és montenegrói nyelv. A felvételire való jelentkezéskor külön űrlapon nyilatkozik a jelölt arról, hogy az említettek közül mely nyelven kíván vizsgázni.
– A nemzeti tanácsok szakmai és egyéb támogatása is jelentős szerepet játszik majd a szervezésben. Kisebbségi nyelveken tanító középiskolai tanárokat is bevonunk majd be a közös munkába, akik akár jelen is lesznek a vizsgákon. Folyamatosan egyeztetünk az egyetemi karokkal és a főiskolákkal is, eddig mindenhonnan pozitív hozzáállást tapasztaltunk. Minden arra utal, hogy jól sikerül az idén megszerveznünk a felvételi vizsgákat. Törvényes hatásköre keretében a Tartományi Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Titkárság felügyelője ellenőrzi majd mindezt.
– Leendő egyetemistáinknak azt tanácsolom, hogy ha nem ismerik igazán a szerb nyelvet, nyugodtan készüljenek magyarul a felvételire, és bátran éljenek jogukkal, hogy anyanyelvükön felvételizhetnek – összegezte Nyilas.
