A magyar felsőoktatás mozgásban van

Tegnap a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar adott otthont a Magyar Rektori Konferencia plenáris üléseinek, valamint a Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Fórumának. Az eseményen húsz felsőoktatási intézmény vezetője vett részt, mind határon túlról, mind Vajdaságból. A plenáris ülések célja a személyes kapcsolatok erősítése, építése, a meglévő együttműködések áttekintése, és új projektek előkészítése volt. A résztvevők emellett megvitatták a felsőoktatást érintő aktuális kérdéseket, a nemzetközi kapcsolatok bővítését, a nemzeti felsőoktatási törvény aktuális változásait, valamint áttekintették a pályázati és a pénzügyi lehetőségeket, de döntéseket is hoztak a felsőoktatás jövőjét befolyásoló kérdésekben. A rendezvényen a leköszönő rektorok elbúcsúztak kollégáiktól, a hivatalba lépő új rektorok pedig bemutatkoztak a jelenlévőknek.

Dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora és a Magyar Rektori Konferencia elnöke elmondta, az MRK-nak feladata, hogy évente két plenáris ülést tartson, rendszerint tavasszal és ősszel.

– A Magyar Rektori Konferenciának van egy határon túli tagozata, és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának a képviselői mindig részt vesznek ezen a rendezvényen. A magyar felsőoktatás mozgásban van. Nagyon sok reform zajlott az elmúlt időszakban, és az intézményeknek az ebben való részvételét, a különböző indikátor szempontok teljesítésére vonatkozó állásukat, elképzeléseiket, a folyamatokban való részvételüket nézzük át ilyenkor. A program másik nagyon fontos eseménye a mai szerb–magyar rektori találkozó. A konferencia célkitűzése, hogy a nemzetközi kapcsolatrendszerét bővítse és aktuális szinten tartsa. Ez elsődleges szerepet élvez a Magyarország szomszédos államaival való kapcsolattartásban. Ma a szerb rektorokkal 15 intézmény képviselteti magát a találkozón. Áttekintjük a két rektori konferencia együttműködését, illetve az egyetemek egymás közötti kétoldalú kapcsolatrendszerét. A személyes találkozó révén még szorosabbra fűzzük a kötelékeket nemcsak rektorok között, hanem az intézmények között is. Partnerintézmények találnak egymásra és szerződéseket írnak alá, vagy leendő együttműködéseket készítenek elő. Már vannak működő együttműködések, áttekintjük azokat a szerződéseket, amelyek esetleg kifutottak és megújításra szorulnak. Megnézzük, melyek azok a területek, amelyeken újabb szerződéseket lehet kötni, együttműködéseket megvalósítani. Számunkra nagyon fontos az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara is, az ezzel az intézménnyel való kapcsolatrendszerünk erősítésén is dolgozunk. Ez mindig egy olyan látogatás, illetve egy olyan fórum, amely löketet ad, egy újabb impulzust ad az együttműködéseknek – emelte ki dr. Borhy László, hozzátéve, az Eötvös Loránd Tudományegyetem most már 27. alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei Nyári Egyetemet, ahol külön fóruma van a Kárpát-medencei határon túli magyar intézmények vezetői találkozójának. Ez egy olyan rendszeres fórum, ahol a problémák áttekintése, a fejlesztési lehetőségek megfogalmazása is megtörténik.

– Volt olyan fórumunk, ahol dr. Maruzsa Zoltán, a magyarországi köznevelésért felelős államtitkára adott részletes beszámolót arról, hogy a határon túli intézmények milyen támogatást kapnak az óvodás kortól az egyetemig bezárólag. Én úgy látom, hogy ez egy nagyvonalú támogatási rendszer, és jól működik, de ahol probléma jelentkezik, azt az intézményvezetők mindig megfogalmazzák és eljuttatják a magyarországi társintézményekhez, illetve a magyar kormány képviselőihez – hallottuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorától.

A Magyar Rektori Konferencián dr. Pintér Krekić Valéria, az MTTK dékánja köszöntötte az egybegyűlteket. Mint kiemelte, vajdasági magyar intézményként nagyon fontos számukra, hogy ily módon kapcsolódhatnak a magyar felsőoktatási intézményrendszer képviseletéhez, továbbá szerepet vállalhatnak abban, hogy ma sikeres párbeszédre kerüljön sor a magyar és a szerb rektori találkozón Újvidéken. Hozzáfűzte, azt vallják, hogy a magyar identitásunk megtartása mellett a kisebbségi létünk egy lényeges feladata az, hogy szimbolikus híd szerepet töltsön be, amellyel segítheti összekötni az országot, amelyben élünk, az anyaországgal.

Dr. Maruzsa Zoltán elmondta, a Magyar Rektori Konferenciának van egy nagyon szép hagyománya, hiszen nemcsak magyarországi felsőoktatási intézményekben üléseznek, hanem minden évben külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézményekben is.

– Ez egy nagyon jó találkozási lehetőség az egész Kárpát-medence magyar nyelvű felsőoktatását vezető rektorainak. Mivel a tanárképzés területén a felsőoktatás és köznevelés összeér egymással, ezért általában ezen köznevelés részéről is részt szoktunk venni, hiszen ez alkalmas arra, hogy áttekintsük a pedagógusképzés, tanárképzés helyzetét, adatait, hogyan is állunk az utánpótlás terén. Ez is határokon átívelő feladat, hiszen magyar nyelvű pedagógusra itt Vajdaságban ugyanúgy szükség van, mint Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken vagy a magyarországi iskolákban. Továbbképzéseken, a pedagógus nyári akadémiákon is nagyon sok közös programrendezvényre kerül sor. Az Oktatási Hivatalnak egy olyan projektje is van, a Tempus Közalapítvány uniós források támogatásával, ami a teljes Kárpát-medencei magyar pedagógusszövetségeket megszólítja, pontosan azzal a céllal, hogy minél erősebb legyen az együttműködés. Vajdaságban a pedagógusszövetségek, illetve a Magyar Nemzeti Tanács is jelentős aktivitást mutat a továbbképzések terén. Magyarországon ennek készülünk az átalakítására. Leginkább az a célunk, hogy rendszerességgel szervezzük meg a 140 ezer kollégának a továbbképzését. Erre az előző két évtizedben a mindenkori kormányok nagyon sok európai uniós forrást „égettek el”, jó értelemben, tehát alapvetően ebből finanszíroztuk ennek a megoldását. Most egy új struktúrát szeretnénk létrehozni, ami a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonásával, a Probono informatikai rendszer alkalmazásával adna olyan lehetőséget, amely online továbbképzési anyagok készítésével, akár otthonról vagy munkaidőben, de kevesebb utazással, kevesebb nehézséggel, kevesebb szervezési feladattal tenné lehetővé a pedagógusoknak, hogy elmélyüljenek a tartalmi jellegű képzésekben, vagy olyan választható továbbképzésekben, amelyek különböző lehetőségekre készítenek fel. Tehát nagyszámú online továbbképzést fogunk a következő időszakban fejleszteni, ami nyitott lesz a külhoni kollégák számára is – hangsúlyozta dr. Maruzsa Zoltán, majd hozzáfűzte, azon dolgoznak a rektorokkal, felsőoktatási intézményekkel, hogy lássák, mit tudnak tenni a képzési szinten, illetve milyen beavatkozásokra lehet szükség például a továbbképzés területén, hogy azok a fiatalok, akik úgy döntöttek: pedagógusnak állnak, megkapják a megfelelő továbbképzéseket, hiszen közös célja mindenkinek, hogy a lehető legjobb oktatást biztosítsuk a gyermekeinknek.

A rendezvényen dr. Szedlák Ottília, az Újvidéki Egyetem rektorhelyettese és Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere is üdvözölte a jelenlévőket.