2024. szeptember 3., kedd

Az oktatást nemzeti ügyként kell kezelni

Szilágyi Péter: Évente 220–250 ezer külhoni magyar gyermek részesül oktatási-nevelési támogatásban – Tanárokat díjaztak

Az oktatást nemzeti ügyként kell kezelni, ezért az elmúlt években a kormány azon dolgozott, hogy a magyar gyerekeknek a határokon túl is elérhetővé váljon az anyanyelvi oktatás – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa az Év tanára díjak átadásán tegnap, Budapesten.

Szilágyi Péter arról beszélt, hogy a pedagógusi pálya nemcsak a meglévő tudás átadásról szól, hanem értékteremtő, értékátadó munka is.

Egy tanár nemcsak tanár, de adminisztráló hivatalnok, sok kis lelket ápoló lelkipásztor, szülő helyett szülő, pszichológus, sokszor utazásszervező – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a hálás munka rengeteg áldozattal és gyakran a megbecsülés hiányával is jár.

A kormány éppen ezért fontosnak tartja, hogy az oktatás ne csak a határokon belül, de azon kívül is kiemelt, nemzeti ügy legyen – hangoztatta. Kiemelte: a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a magyar gyerekek számára – éljenek bárhol a világban – elérhetővé váljon az anyanyelvi oktatás.     Szilágyi Péter kitért arra: bővítették és megerősítették a magyar intézményhálózatot, módszertani és infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre, így elmondható, hogy a külhoni magyar oktatás versenyképessé vált a többségi oktatással szemben. A miniszterei biztos ismertetése szerint a Szülőföldön magyarul program keretében évente 220–250 ezer külhoni magyar gyermek részesül oktatási-nevelési támogatásban. A 2016-ban indult Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretein belül pedig mára több mint 150 új óvoda és bölcsőde jött lére, és több mint kétszáz intézmény újult meg vagy kapott eszközöket. Hozzátette: nemcsak a Kárpát-medencében, de a diaszpórában élő magyar gyermekek oktatásával is kiemelten foglalkoznak, a nemzetpolitikai államtitkárság 250, a diaszpórában működő hétvégi magyar iskolával tart kapcsolatot.

Szilágyi Péter szerint kijelenthető, hogy minden külhoni magyar fiatal számára adott a lehetőség a magyar nyelvű oktatásra. A kitüntetettekhez szólva a miniszteri biztos azt mondta, hatalmas felelősség nyugszik a vállukon, azonban személyük és tudásuk mély nyomott hagyott diákjaikban. 

Az Év tanára díjat 2021-ben Titi Katalin Andrea, a budapesti Pitypang Utcai Általános Iskola oktatója érdemelte ki. Az Év külhoni tanára díjat az idén Fülöp József, a Gyulakutai Általános Iskola pedagógusa vehette át. Az Év óvodapedagógusa díjat Háger Erzsébet, a XXII. kerületi Bartók tagóvoda vezetője kapta. A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága a Bethlen Gábor Alapkezelővel együttműködve hirdeti meg az Év tanára díjat, az elismerésre magyar és külhoni pedagógusokat jelölhetnek a különböző pedagógus- és diákszervezetek. Az aspiránsokat egyetemi oktatókból álló szakmai bizottság értékeli, de diákok is szavazhatnak rájuk.