A szerbiai oktatásügyi minisztérium nemrég közzétette a 2021/2022-es tanévben induló középiskolai szakokról szóló pályázatot. Ennek alapján a magyar nyolcadikosok számára összesen 2062 férőhelyet irányoztak elő a szeptemberben induló három- és négyéves képzéseken a vajdasági gimnáziumokban, a szak- és művészeti középiskolákban, illetve 84 férőhelyet a speciális, sajátos nevelési igényű diákok számára fenntartott középiskolákban. Az általános iskola befejezése után a nyolcadikosok Vajdaság tizenkét településén, vagyis Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Nagybecskereken, Óbecsén, Szabadkán, Temerinben, Topolyán, Törökkanizsán, Újvidéken, Zentán és Zomborban tanulhatnak tovább magyarul. A részletekről Vicsek Annamária, az oktatásügyi minisztérium államtitkára, Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke és Szakállas Zsolt tartományi oktatási titkár számolt be lapunknak.
Komoly egyeztetés, együttműködés előzi meg azt, hogy mely középiskolai szakok kerülnek bele az oktatásügyi minisztérium által jóváhagyott pályázatba. Ezek az egyeztetések nemcsak az iskolákkal folynak, hanem a Magyar Nemzeti Tanáccsal és a tartományi oktatási titkársággal is. Mely szakok azok, amelyek miatt küzdeni kell, és melyek azok, amelyek esetleg módosulhatnak?
Vicsek Annamária (Fotó: Ótos András)
Vicsek Annamária: – Az elmúlt négy-öt évben sikerült kiépítenünk az említett intézményekkel egy olyan rendszert, amely évről évre azt eredményezte, hogy a vajdasági magyar igényeknek a leginkább megfelelő középiskolai hálózat legyen jóváhagyva. Az idei tárgyalások azt eredményezték, hogy a megjelentetett pályázatban minden szak, amelyet szerettünk volna, jóvá lett hagyva. A korábbi évektől eltérően az idén nem volt arra szükség, hogy külön harcoljunk egyes szakokért. Most azonban arra lesz majd szükség, hogy a lehető legegyenletesebben és legteljesebben megteljenek a jóváhagyott osztályok, hogy szeptemberben, a beiratkozások véglegesítését követően a lehető legkevesebb osztály fennmaradása inogjon meg a kis létszám miatt. Tehát a jóváhagyott hálózat véglegesnek tekinthető, és csak érdeklődés hiánya miatti kis létszám esetén történhet majd változás a tanév kezdésekor.
Hány férőhely várja a jelenlegi nyolcadikosokat a középiskolákban magyar nyelven? Milyen a három- és a négyéves szakok aránya?
Jerasz Anikó (Fotó: Dávid Csilla)
Jerasz Anikó: – A 2021/2022-es tanévben a vajdasági középiskolák első osztályába beiratkozó tanulók számára 2062 férőhely lett előirányozva. Vajdaságban 35 középiskola 73 tagozata közül választhatnak majd diákjaink. A beiratkozási terv 1485 nyolcadikost érint, akik 24 szakközépiskola, 9 gimnázium és 2 művészeti középiskola valamelyikében kezdhetik majd meg a tanulmányaikat szeptembertől. A 73 tagozat közül 55 négy-, míg 18 hároméves képzés, azaz 1522 férőhely várja a tanulókat négyéves és 540 férőhely a hároméves szakokon. Ehhez a számhoz hozzá kell még adni a három speciális szakközépiskolában továbbtanuló diákok számára előirányzott férőhelyek számát, amelyek 14 szakra összesen 84 tanulót várnak. Ha figyelembe vesszük a nyolcadikosaink számát, akkor elmondhatjuk, hogy ez egy igen gazdag kínálat, hiszen 577 férőhellyel több várja a leendő középiskolásainkat, ami 38,85 százalékos többletet jelent. Ha a lehetőségeket az egyes önkormányzatok intézményeinek középiskoláira bontva tekintjük át, elmondhatjuk, hogy ősztől Adán 150, Magyarkanizsán 90, Törökkanizsán 60, Zentán 240, Csókán 60, Nagybecskereken 120, Topolyán 270, Szabadkán 632, Zomborban 90, Óbecsén 150, Újvidéken 140, míg Temerinben 60 férőhely várja a leendő középiskolásainkat. Az, hogy ebben az évben is ilyen gazdag beiratkozási tervet sikerült kieszközölnünk, a vajdasági magyar érdekképviseletnek köszönhető, hiszen a Vajdasági Magyar Szövetség politikusai minden szinten arra törekedtek, hogy olyan szakok nyíljanak, amelyek fontosak a közösségünk és az intézményeink számára, illetve amelyek diákjaink körében népszerűek és attraktívak voltak az elmúlt években. Hiszünk abban, hogy mindenki megtalálja a neki legkedvezőbb szakot, és az itthon tanulás mellett dönt.
A középiskolai hálózatban milyen helyet foglalnak el a magyar középiskolai osztályok? A szakok népszerűségre gondolok, illetve a jelentkezők számára a többi nemzeti kisebbséghez képest. Mennyire érzi színesnek, változatosnak a magyar tannyelvű, középiskolai elsős osztályok kínálatát?
Szakállas Zsolt (Fotó: Ótos András)
Szakállás Zsolt: – A 2020/2021-es tanévben a tartományi középiskolákban hat tannyelven folyik az oktatás: szerbül, magyarul, szlovákul, románul, ruszinul és horvátul. A kisebbségi nyelven folyó oktatás 41 középiskolában valósul meg Vajdaságban (a 119 oktatási intézmény közül), pontosabban 8 gimnáziumban, 24 szakközépiskolában, 7 kombinált iskolában (gimnázium és szakközépiskola) valamint két művészeti középiskolában, vagyis összesen 308 tagozatban. Ebben a tanévben 5547 diák tanul valamely kisebbségi nyelven, ebből 4824-en magyarul – 266 tagozatban – ami a tartományi középiskolásoknak a 7,9 százalékát képezi, illetve kisebbségi nyelven tanulók 87 százalékát. A magyar nyelvű oktatás 36 középiskolában valósul meg. Évről évre hasonló számú diák iratkozik be magyar tagozatokba. Az oktatási minisztériummal együttműködve arra törekszünk, hogy ne csak a magyarajkú, hanem a többi nemzetiségű tanuló számára is biztosítsuk az anyanyelven történő középiskolai oktatást. A középiskolai hálózatban a magyar középiskolai osztályok az első helyen szerepelnek, hiszen a legtöbb magyarajkú diákunk is van. A nyolcadikosok szerb tannyelvű képzések esetében 15, míg magyar tannyelven 14 szakterület (oktatási profil) közül választhatnak, ami arra utal, hogy sokszínű és változatos a kínálat a magyar tanulók számára. Hozzátenném azt is, hogy növekedett azoknak a középiskolásoknak a száma, akik szakképzésben részesülnek, így ez a szám a Vajdaságban tanuló magyar diákok 76,97 százalékát teszi ki.
A gazdasági szempontok is fontosak a szakok meghirdetésénél, hiszen azok a diákok, akik nem tanulnak tovább, a középiskola elvégzése után kikerülnek a munkaerőpiacra. Milyen mértékben van jelen a duális oktatás a most megnyíló szakoknál?
Szakállas Zsolt: – Tartományunkban a duális képzés hat középiskolában valósul meg magyar nyelven: Szabadkán, Zomborban és Temerinben. A 2020/2021-es tanévben a hároméves szakirányokon összesen 194 diák részesül duális képzésben magyar nyelven – 10 kombinált osztályban. A tanulók nyolc szak közül választhattak. Ezek a szakács, pincér, cukrász, lakatos-hegesztő, fémmegmunkálógép-kezelő, ipari gépszerelő, gépjárműszerelő és általános építési munkák operatőre szakok. Ami a négyéves duális képzést illeti, az említett tanévben egy szakirány állt rendelkezésre, a digitális grafikai és webtervező technikus. Évről évre változik a beiratkozási terv ezekre a szakokra, mivel az oktatási stratégia és a duális képzésről szóló törvény alapján az illetékes minisztérium a gazdasági kamarával együttműködve méri fel a munkaerőpiac igényeit. Habár a gazdasági igények és a diákok érdeklődése egyre nagyobb, a törvény által meghatározott feltételek teljesítése is szükséges. A munkaerőpiac igényeit felmérve a 2021/2022-es tanévben egy új magyar nyelvű duális szakirány áll a mostani nyolcadikosok rendelkezésére. Ez a szabadkai Vegyészeti-Technológiai Iskolában induló négyéves szőlész-borász szak.
Mennyire alkalmazkodnak ezek a szakok egy-egy környezet igényeihez, a nyolcadikosok és szüleik elképzeléseihez, valós igényeihez?
Vicsek Annamária: – A középiskolai szakoknak nemcsak a környezet igényeihez vagy a leendő középiskolások kívánságaihoz kell igazodni. Sokkal fontosabb, hogy amikor a középiskolások befejezik a tanulmányaikat, el tudjanak helyezkedni vagy tovább tudjanak tanulni. Tehát a középiskolai szakoknak leginkább a munkaerőpiac igényeit és a középiskola után következő lehetőségeket, a munkába állást vagy a tanulmányok folytatását kellene megalapoznia. Ezért jó, ha olykor új szakokkal próbálkoznak az iskolák, hogy a folyamatosan változó igényeknek, a munkaerőpiac változásainak tudjanak megfelelni. Ilyen szempontokat is fontolgattunk a Magyar Nemzeti Tanáccsal és a tartományi oktatási titkársággal, hiszen a középiskolai hálózat is egy lényeges eleme a vajdasági magyar oktatásnak.
Melyek azok a szakok, amelyekre külön felhívná az érintett diákok, szülők figyelmét?
Jerasz Anikó: – Minden évben végzünk egy kis statisztikát arról, hogy mekkora volt a különböző szakok iránti érdeklődés. Nagy hangsúlyt helyezünk arra az idén is, hogy a visszajelzések és az idei beiratkozási arányok alapján a legközkedveltebbnek és legvonzóbbnak bizonyult szakok megmaradjanak, illetve azok, amelyek kevésbé bizonyultak népszerűnek, háttérbe szoruljanak, és helyükbe újak kerüljenek. A középiskoláink felmérték a munkaerőpiaci igényeket, és ezekhez igazodva választották ki a kívánt szakokat. Az őszi tanévtől lesznek visszatérő szakok, mint például a közgazdasági technikus szak a topolyai Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskolában, a kereskedelmi- és szolgáltatási ügynök a zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Iskolában, a gyógyszerészeti technikus a zentai Egészségügyi Középiskolában. A Szabadkai Zeneiskolában ismét lesz jazz-szakirány, az óbecsei Műszaki Iskolában információs technológiák elektrotechnikusa, míg az újvidéki Mihajlo Pupin Elektrotechnikai Iskolában ősztől számítógépes villamossági technikusi szak nyílik. Külön öröm számunkra, hogy négy szabadkai intézmény visszahozott olyan szakokat, amelyek már legalább négy éve nem voltak a beiratkozási palettán. Ennek köszönhetően a szabadkai Egészségügyi Középiskolában a kozmetikai technikus, szabadkai Politechnikai Iskolában nyomtatvány-feldolgozó technikus, a szabadkai Vegyészeti-Technológiai Iskolában a szőlész-borász, míg a Žarko Zrenjanin Általános és Középiskolában a vízvezetékszerelő szak várja a leendő középiskolásokat. A következő tanévben is lesznek olyan hároméves tagozatok, amelyek két szak kombinációjával jelennek meg. Ez leginkább a duális oktatásra vonatkozik. Ezek többségében olyan szakok, amelyek csak néhány szaktantárgyban különböznek, viszont az általános tantárgyak ugyanazok. Ilyen összevont kombinációnak számítanak a többi között a törökkanizsai Dositej Obradović Gimnázium és Szakiskolában a szakács–cukrász, a csókai Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskolában a pék-hentes, illetve a temerini a Lukijan Mušicki Középiskolában az autószerelő-vezetékszerelő szakok.
A középiskolák minden évben oktatási vásárokon mutatkoznak be a pályaválasztás előtt állóknak (Fotó: Gergely Árpád)
Milyen a kollégiumi ellátás lehetősége Vajdaságban?
Jerasz Anikó: – Büszkén mondhatjuk el, hogy a kollégiumi kínálat, illetve ellátás évről évre bővül. Ezen tanév elején nyitotta meg kapuit a nagybecskereki Szathmáry Karolina Kollégium, míg várhatóan szeptemberben két új kollégium nyílik meg a jövendőbeli középiskolások előtt. Ezek a Topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthon, valamint a Magyarkanizsán épülő Birkózóakadémia Diákotthona. Természetesen a már régóta működő kollégiumok Szabadkán, Zomborban, Újvidéken, a nagybecskereki Emmausz Fiúkollégium, illetve a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumban is várják majd a tanulókat. Magyarország Kormányának, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának köszönhetően az előttünk levő években Adán és Óbecsén is szeretnénk diákotthonokat létesíteni, valamint a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumban a férőhelyek számát növelni. Ezen diákotthonokban magyarországi példára szakkollégiumi tevékenységet is ki szeretnénk alakítani, melynek fontos célkitűzése lesz az olyan közösség és közeg formálása, amely fejleszti a bentlakók szociális és intellektuális készségeit, képességeit. Tapasztalataink azt mutatják, hogy sokkal szívesebben íratják a szülők gyermekeiket olyan középiskolába, amelynek közelében van diákotthon, és élve ezzel a lehetőséggel, a tanuló bent is lakhat. A kollégiumok meglétével a középiskolák elérhetőbbé válnak a távolabb élő középiskolások számára is.
