Hétfőn kezdődött és csütörtökön zárul a 25. Szabadkai Nyári Akadémia, amelynek helyszíne az idén is az Ivan Sarić Műszaki Iskola. Az idén hat szakcsoportban, 23 előadóval és 160 résztvevővel folyik a munka. Az esemény szervezője az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete. A pedagógus-továbbképzés első napján, az ünnepélyes megnyitó után két plenáris előadásra került sor, amelyeknek a szabadkai Városháza díszterme adott otthont.
A PEDAGÓGIA HŐSEI
Elsőként dr. Varga László, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának dékánja, egyetemi oktatója A pandémia hősei címmel tartott előadást. A többi között arról beszélt, hogy a járvány hatására miként változott meg az életünk, és mindez milyen hatással van a gyermekekre. Az elmúlt időszakban a pedagógusoknak, a szülőknek és a diákoknak is szembesülniük kellett a távoktatás nehézségeivel. Mint elmondta, a szülőknek az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy ,,pedagógust kellett játszaniuk”, tehát segíteniük kellett a gyermekeiknek a tanulásban, a házi feladat elkészítésben. A karantén idején az elsősök szüleinek kellett megtanítani a gyermekeiket írni, olvasni és számolni. Az előadó elmondása szerint a legnehezebb az óvodából iskolába készülő kisgyermekeknek, valamint a nyolcadikosoknak és a végzős középiskolásoknak volt. A pedagógusok egy monitor mögé szorultak, hiszen nem tudtak fizikailag egy helyen lenni a tanulókkal. Mindez nagyban megnehezítette a tananyag átadását, teljesen átalakította a tanítási módszereket. Az addig háttérbe szorított digitális pedagógia hirtelen előtérbe került. Dr. Varga László szerint a tanárok és a tanítók nagy része mindent megtett azért, hogy elsajátítsák az online oktatás során használt programokat, platformokat. Az előadás során szó volt a magyarországi Publicus Intézet idei, országos szintű felméréséről is. Ennek során olyan szülőket kérdeztek meg, akik 3–18 év közötti gyermekeket nevelnek. Arra keresték a választ, hogy milyen hatással volt a koronavírus-járvány, a bezártság és az iskolák bezárása a gyermekek mentális egészségére. A megkérdezettek fele szerint a gyermekük mentális egészsége romlott a pandémia idején. Arról számoltak be, hogy gyermekük nyugtalanná, figyelmetlenebbé vált, sokszor elvonult a szobájába vagy egyre többet szorongott. A kamaszok, vagyis a 11–18 évesek több mint felénél a szülők alvászavarokat tapasztaltak. Voltak, akik gyermekük ingerlékenységéről, motiválatlanságáról számoltak be. A második plenáris előadást dr. Kádár Annamária pszichológus, tréner, egyetemi tanár tartotta A pedagógus mint példakép címmel.
KÉPESSÉGFEJLESZTÉS AZ ÓVODÁBAN
A tájékoztató után hétfő délután megkezdődött a szakcsoportokban való munka. A projektoktatás és az Alkotni jó! szakcsoport tagjai Sebestyén Péter Képességfejlesztés az óvodában című előadásán vehettek részt. Az előadó a Soproni Egyetem Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda fejlesztőpedagógusaként dolgozik. A bevezető során képet kaphattunk az intézmény munkájáról, annak felépítéséről, a pedagógiai programokról és az óvodai csoportok összetételéről. A gyermekeket a szerbiai példával ellentétben nem életkoruk alapján osztják be, hanem heterogén csoportok vannak. Az előadó emellett a fejlesztőpedagógus munkájáról, feladatairól számolt be. A tesztelési és képességfejlesztési módszereken kívül ismertette a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekkel való munkát.
KIK LEHETNEK A PÉLDAKÉPEINK?
A délutáni előadások után a hétfői nap dr. Kádár Annamária Valódi példaképek című könyvének bemutatójával zárult. A szerzővel Szabó-Hangya Teréz, a Szabadkai Magyar Rádió szerkesztő-riportere beszélgetett. A kötet az idén jelent meg a Kulcslyuk Kiadó gondozásában. Ebben tizenhárom olyan híres személy életét dolgozza fel, akik mindenki számára példaképként szolgálhatnak. A szerző Al Ghaoui Hesna újságíró, Barabási-Albert László hálózatkutató, Borbély Alexandra színésznő, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, Jentetics Kinga vállalkozó, a PublishDrive alapítója, L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója, Máté Bence természetfotós, Michelisz Norbert autóversenyző, Polgár Judit világhírű sakkozó, Roska Botond neurobiológus, Ürge-Vorsatz Diána klímakutató és Vecsei H. Miklós színész történetét dolgozta fel mesei formában. Érdekesség, hogy az alanyok egyes szám harmadik személyben mesélték el Kádár Annamáriának a történetüket. A szerzőtől megtudhattuk, hogy a könyv a karantén idején született, és a történetek többszöri átírás, átdolgozás után nyerték el a végleges formájukat. Interjúkat készített az alanyokkal, amelyeket a távolság és a járványhelyzet miatt online bonyolított le. Voltak olyanok is, akikkel személyesen találkozott. Az alanyok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy tágabb körben is ismerjék őket, és életpályájukkal igazi példaként álljanak a gyermekek, a fiatalok előtt. Kádár Annamária azt is elmondta, hogy szerette volna bemutatni, hogy milyen egy színész, egy természetfotós, egy tudós vagy egy alapítvány vezetőjének az életpályája. Az alanyok hosszú, rögös utat jártak be a sikerig, keményen megdolgoztak érte, és sosem adták fel. Még akkor sem tántorodtak meg, ha váratlan fordulatokkal, kihívásokkal néztek szembe.
PÁLYAORIENTÁCIÓ ÉS PROJEKTOKTATÁS
A Szabadkai Nyári Akadémia második napján, kedden a pályaorientáció szakcsoport tagjai számára Visztenvelt Andrea, a Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Karának tanársegédje tartott előadást. A hétfői elméleti előadás után a pedagógusok a pályaorientációval kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat sajátíthatták el. Szó volt a gyermekek felméréséről, illetve a kérdőívek típusairól és azok értékeléséről, a diákokkal való beszélgetésről. A résztvevők mindezt a gyakorlatban is kipróbálhatták, hiszen kérdőívet tölthettek ki, amelyet saját maguknak kellett értékelniük, illetve olyan feladatokat is kaptak, amelyeket csoportmunkában kellett kidolgozniuk. A projektoktatás szakcsoport résztvevői Kissné dr. Zsámboki Réka, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara oktatójának előadásait követhették figyelemmel. A többi között a pedagógiai innovációról, a megújulásról, a projektpedagógia létjogosultságáról, annak tényezőiről és megvalósítási módjairól beszélt. Az innovációkkal kapcsolatban elmondta, hogy általában azok a személyek képesek újításokat létrehozni, bevezetni, akik elég bátrak, rugalmasak, kreatívak, nyitottak. Az innovatív személyiség felismeri az összefüggéseket, átlátja azokat és képes arra, hogy az ötletét a gyakorlatban is megvalósítsa. Az ilyen személy a kísérletezéstől sem riad vissza. Ezenkívül szó volt még a tanulás és a tanítás történetéről, illetve a projektpedagógiai és a Freinet-módszer kialakulásáról is.
