Az elmúlt hetekben többször is írtunk az új, 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó oktatásfejlesztési stratégia tervezetéről. E dokumentum a szerbiai oktatás minden területére kitér, a többi között az óvodai, az általános iskolai és a középiskolai, valamint a felsőoktatásra, továbbá a duális oktatási modellre és a digitalizációra is. Az oktatásügyi minisztérium a napokban tette közzé az új oktatásfejlesztési stratégiáról az elmúlt időszakban lezajlott közvita jelentését. Rengeteg javaslat érkezett a tervezettel kapcsolatban a gyakorló pedagógusoktól, nemzeti tanácsoktól, szakszervezetektől... Arról, hogy mi kerül bele az új stratégiába, és miért fontosak ezek az újítások a vajdasági magyar oktatás szempontjából, Vicsek Annamáriát, az oktatási minisztérium államtitkárát kérdeztük.
Nemrég ért véget az új oktatásfejlesztési stratégia közvitája, amely keretében több kerekasztal-beszélgetést tartott az oktatási tárca. Milyen újdonságok várhatók az új stratégiától?
– Az oktatásfejlesztési stratégia tíz évre szól, és meghatározza az oktatás-nevelés terén azokat a csapásvonalakat, amelyek mentén az elkövetkező években az oktatáspolitikát és a mindennapi gyakorlatot kell megvalósítani. Nem könnyű feladat most, 2021-ben elképzelni, hogy milyen iskolába járjanak majd azok a gyerekek, akik ma még meg sem születtek, ugyanakkor a technológiák és a munkaerőpiac is olyan gyorsan fejlődnek, hogy ma szinte el sem tudjuk képzelni mindazokat a munkahelyeket, amelyek majd tíz-huszonöt-negyven év múlva léteznek, akkor, amikor az új stratégia szerint oktatott gyerekek a munkaerőpiacra kerülnek. Hozzáteszem, felelőtlenség lenne, ha az új stratégia nem venné figyelembe a jelenlegi állapotokat, lehetőségeket, illetve nem az ezt megelőző stratégiára épülne. Így a stratégiai dokumentum két általános célkitűzést fogalmaz meg: az egyik a közoktatásra vonatkozik, és a tanítás-tanulás minőségének, méltányosságának, hozzáférhetőségének a javítása a cél, az oktatási-nevelési intézmények nevelő feladatának megerősítésével. A másik általános célkitűzés pedig a felsőoktatás minőségének, relevanciájának és méltányosságának a fejlesztése. Az, ami a vajdasági magyar oktatás szempontjából fontos: minden olyan specifikus célkitűzés, ami konkrétan az oktatási-nevelési rendszer egy-egy elemére vonatkozik, az egyúttal a vajdasági magyar oktatásra is vonatkozik. Ha például az intézmények működésének minőségfejlesztésére, vagy az infrastruktúra javítására, tantermek felszerelésére vonatkozik a cél, akkor az a magyar tannyelven működő intézményekre egyaránt vonatkozik. Emellett vannak olyan specifikus célkitűzések is, amelyek kifejezetten a kisebbségi tannyelvű oktatást célozzák meg, így a szerb mint nem anyanyelv tantervére, a kisebbségi nyelvű tankönyvekre vonatkozó rendelkezések is találhatóak a stratégiában, amelyek a magyar tannyelvű oktatás szempontjából is meghatározóak lesznek a jövőben. A stratégiai dokumentumnak két fontos melléklete van: az egyik az előző stratégia megvalósításának elemzése, a másik pedig a három évre szóló (2021–2023) cselekvési terv, amely pontosan meghatározza azokat a feladatokat, aktivitásokat, amelyeket a célok megvalósítása érdekében kell majd véghez vinni – emelte ki Vicsek Annamária.
Vicsek Annamária (Fotó: Ótos András)
Milyen javaslatok érkeztek a gyakorló pedagógusoktól, szakszervezetektől, oktatási szervezetektől?
– A közvita alatt mintegy 100 írásos javaslat érkezett, ezek közül sok a stratégia több elemére is vonatkozott. Így a kerekasztal-beszélgetések alatt megtett, és írásban beérkező több száz javaslatot a minisztérium erre kialakított bizottsága az elmúlt két hétben elemezte és amennyiben elfogadta, azok a dokumentumba be lesznek ágyazva, ha pedig elutasította, azt meg is kellett indokolni, miért nem fogadta el. A közvitáról szóló jelentés március 25-én lett nyilvánosságra hozva a minisztérium honlapján. E jelentés alapján történik most a stratégia és a hozzá tartozó, hároméves cselekvési terv módosítása. Sok javaslat érkezett az inkluzív oktatás-nevelés fejlesztésére vonatkozóan, ugyanis a közvita több résztvevője is hiányolta, hogy a stratégia-tervezete nem elég konkrétan fogalmazta meg az álláspontot az inkluzív oktatással kapcsolatban, ugyanakkor a kisegítő-speciális iskolák fennmaradásáért is sokan kiálltak, pedig a stratégia nem tervezte megszüntetni azokat, csak néhány ilyen intézményt átalakítani, felfejleszteni fejlesztő központokká. A javaslatok értelmében pontosabban meg lett határozva, milyen irányban kell a továbbiakban az inklúziónak fejlődnie.
A kisebbségi oktatással kapcsolatban a Kisebbségi Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testülete, a Magyar Nemzeti Tanács és a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság is javasolt módosítást, amelyek zömmel el is lettek fogadva. Például a megfogalmazásban most erőteljesebben látszik, hogy a kisebbségi tannyelvű oktatás elsődlegesen szorgalmazott módja az anyanyelvi oktatás, és a kétnyelvű, bilingvális oktatást csak kivételes esetekben, az illetékes nemzeti tanács kérésére lehet megszervezni.
A stratégia egyik célja, hogy a diákok minél jobban teljesítsenek a nemzetközi felméréseken (PISA, PIRLS, TIMSS), és az iskolából kikerülve hasznosítani tudják a megszerzett tudást a munkaerőpiacon.
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy a stratégia célja az oktatás minőségének javítása, ami magában foglalja a 2018-ban megkezdett tantervreform eredményességének a felülbírálását. Az említett reform ugyanis a tanterveknek pontosan az irányú reformját foglalta magában, amit az említett mérések a javaslatukban az eredmények javítása érdekében javasolnak Szerbiának. A tantervreform célja, hogy ne magoló-ismétlő tudást sajátíttassunk el a tanulókkal, hanem kompetenciákat fejlesszen az oktatási rendszer, amelynek köszönhetően pontosan a hasznosítható tudás lesz az eredmény. Az a generáció, amely első osztálytól kezdve az új tanterv szerint tanult, majd a 2027/28-as tanévben lesz 15 éves, amikor a PISA mérést végezzük, így majd csak 2028-ban várható a PISA mérésen némi javulás, ami a reform eredményességét fogja mutatni. Időközben az országos vizsgálatok, mint például a nyolcadikosok záróvizsgája is olyan ellenőrzésen és reformon fog átesni, ami jobban méri majd a gyerekek teljesítményét és kompetenciáit, hiszen csak pontos mérésekkel, pontos adatokkal lehet bármilyen fejlesztést tervezni – szögezte le az oktatási államtitkár.
A stratégia a külföldön szerzett egyetemi és főiskolai oklevelek honosítására is kitér. Lehetséges, hogy a jövőben sokkal egyszerűbb lesz a diplomahonosítás Szerbiában?
– А stratégia nem a honosítás folyamatára tér ki, hiszen amit ezen a téren tenni lehetett, az az elmúlt négy-öt évben megtörtént: megalakult a honosítást végző ENIC/NARIC központ, amelyet idővel a Kvalifikációs Ügynökség vett át, és az elmúlt egy év alatt jutottak oda, hogy nincs több felgyülemlett honosítási kérelem, azaz minden leadott kérelmet lezártak. És beindult az az automatizmus, amit előrevetítettünk, hogy ha már egy típusú diplomát honosítottak, akkor minden következő már sokkal gyorsabban, a törvényes kötelező 90 napon belül akár egy hét alatt is honosításra kerülhet. A diplomák honosítását a stratégia más kontextusban említi: ugyanis a második általános célkitűzésnek fontos feladata, hogy a szakképzett fiatalokat Szerbiában tartsa, illetve „visszacsalogassa” az országba, ami egybeesik a vajdasági magyar politikum ez irányban tett erőfeszítéseivel, és aminek a diplomahonosítás egyik fontos eleme. Időközben megszületett Magyarország és Szerbia között a kétoldalú ekvivalencia-egyezmény is, és az egészségügyi, valamint a jogi diplomák honosítására is kialakult mára egy jó gyakorlati megoldás, ami néhány éve még teljesen lehetetlen volt. Ami ezen a téren további fejlesztésre vár, a rövid ciklusú stúdiumok, mint például a gyógypedagógiai kétéves szakirányok – ezek honosítására a felsőoktatási törvény már elég teret ad, és az imént említett Kvalifikációs Ügynökség regiszterébe kell, hogy bekerüljön minden további elismert rövid ciklusú képzés a már meglévő 5 bővítéseként, és akkor már azt mondhatjuk majd, hogy a diplomahonosítás zökkenőmentesen működik – hallottuk Vicsek Annamáriától.
