A szabadkai Vajdasági Ifjúsági Fórum tagjai nemrég részt vettek a szarvasi Vektor-táborban. A VIFÓ tavaly óta a rendezvény egyik társszervezője. A Vektor-tábor résztvevői Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és Vajdaságból érkeztek. A részletekről Búcsú Ákost, a VIFÓ PR referensét kérdeztük.
Hogyan lett a VIFÓ a Vektor-tábor társszervezője?
– A Vektor-tábor – Kárpát-medencei Ifjúsági Műhelytábor fő szervezője a békéscsabai Játszótér Alapítvány. Úgy kerültünk kapcsolatba velük, hogy a vezetőjük, Papp Zoltán képzést tartott a VIFÓ tagjainak. A Vektor-tábor felépítésében nagyon hasonlít a Vajdasági Szabadegyetemhez, ám nem szabadegyetemnek, hanem műhelytábornak van titulálva. A tábort 2016 szeptemberében rendezték meg először. A következő évben a VIFÓ tagjai megismerkedtek a Játszótér Alapítvány munkásságával. Ekkor felkértek bennünket, hogy csatlakozzunk a tábor szervezéséhez. Az eredeti céljuk az volt, hogy egy Kárpát-medencei szintű együttműködést hozzanak létre, amelybe határon túli szervezetek is bekapcsolódnak. A VIFÓ néhány tagja először 2017-ben vett részt a Vektor-táborban, tavaly pedig teljes jogú társszervezőként voltunk jelen. A tábort minden évben Szarvason tartották meg. Rajtunk kívül a társszervezők között van még egy kárpátaljai, egy erdélyi és két felvidéki szervezet.
Milyen volt a Vektor-tábor programja?
– A rendezvény idei témája az ifjúság célkeresése volt, nagyon hasonló volt az idei Vajdasági Szabadegyetem témájához. Fontos kiemelnem, hogy ez nem a mi javaslatunkra történt, magától alakult így. A Vektor-tábor szervezése alatt is hasonló problémákba ütköztünk, mint a Szabadegyetem szervezésekor, ezért adta magát a téma. A Vektor-tábor programja szinte teljes egészében műhelymunkákból és csapatépítő játékokból tevődik össze. Nincsenek előadások, hanem beszélgetések vannak a szakemberekkel. Szerdától vasárnapig tart a program. A résztvevőket négy csoportra osztották, és mindegyik csoporttal két-két tréner foglalkozott. Volt olyan csoport, amely egész héten kiscsoportos beszélgetéseken dolgozta fel az ifjúság célkeresésének témáját. A másik csoport a szabadban töltötte az időt, építkeztek, túráztak, tornáztak. Ez nagyon tetszett a résztvevőknek. Akkor sikeres a tábor, ha a fiatalok „elraktározzák” az itt szerzett élményeiket, elgondolkodtak az elhangzottakon és a tanultakon, megbeszélik a társaikkal vagy a szüleikkel. A Vektor-tábor célközönsége hasonló, mint a Szabadegyetemé, hiszen ide is 15 és 35 év közötti fiatalokat várnak.
Ha egy vajdasági fiatal szeretne jelentkezni a következő évi Vektor-táborba, ezt hogyan teheti meg?
– A Vektor-tábor eredeti koncepciója szerint vándortábornak kellett volna lennie. A szarvasi helyszín megfelelt, ezért minden évben ott tartották meg a rendezvényt. A jövőben szeretnénk vándortáborként megszervezni. Ez annyit tesz, hogy mindegyik évben másik régió magyar fiataljai látnák vendégül ezt a tábort nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl is. A jelentkezés eddig úgy valósult meg, hogy a társszervezésben résztvevő szervezetek tagjai vitték a hírét a tábornak. Kerestük a jelentkezőket a szervezetünkön belül, illetve az ismeretségi körünkben. Az eddigi években régiónként 15–20 fő érkezett a Vektor-táborba. Nekünk, társszervezőknek az a feladatunk, hogy a régióban felhívjuk a fiatalok figyelmét az ilyen és ehhez hasonló programokra.
