Az újvidéki Petar Drapšin utca 8. alatti Óvóképző Szakfőiskolán beindult a mesterszak. Ennek kapcsán látogattunk el az oktatási intézménybe.
Ötven óvodapedagógus hallgató írta be az első évet mesterszakon, amely ettől a tanévtől indult be nálunk – tájékoztatott bennünket dr. Bojan Milošević iskolaigazgató. Elmondta, hogy egyidejűleg működik a második év is mesterszakon, mert a mesterszak legtöbb tantárgya kompatibilis a főiskola speciálkollégiumán találhatókkal. Ezt a fajta szakképzést az elmúlt tíz-tizenegy évben választhatták náluk a hallgatók. Így a mesterszak második évére való jelentkezéskor elismertek bizonyos vizsgákat, illetve a vizsgák bizonyos részeit.
– Az óvodapedagógusoknak jelenleg nem kötelező elvégezni a mesterszakot, számukra elegendő a hároméves szakfőiskola, de úgy tartom, a szakmában állandóan fejlődni kell. A mesterképzés első és második évére 50–50 személyt írtunk be. Mesterszakon 3 szemeszter alatt 6 kötelező tantárgy van, a többi mintegy 20 – sport és testnevelés, képzőművészeti, zeneművészeti kultúra, gyermekirodalom, dráma és egészségügy… – csak a választható tantárgyak egyike –, amellyel a hallgató érdeklődése szerint foglalkozhat. Az órákra délután fél öttől kerül sor, így azok is el tudnak jutni, akik munkaviszonyban vannak. A gyakorlat feltérképezése a cél. A hallgató tanulmányozza, mi jelent gondot egy-egy iskoláskor előtti intézményben, s hogy ennek ismeretében az óvodapedagógusok hogyan tudják jobban megszervezni a gyerekekkel való foglalkozást. Az óvodapedagógus, aki a háromtól hétéves gyerekekkel foglalkozik, a mesterszak elvégzése után vezetői beosztásba is kerülhet.
Azt hiszem, a részletben törleszthető tandíj szempontjából nincs olcsóbb felsőoktatási intézmény, mint a miénk.
Az alapfok három évfolyamán mintegy 500 hallgatónk van az abszolvensekkel együtt. Az alapfokú szaktanulmányokra a 80 legjobb diák az állam költségén, a többi 70 önköltségen iratkozhat be, a tandíj 65 000 dinár.
A mesterszak önköltséges, 80 000 dinár. Nincs felvételi vizsga. Az alapfokú szaktanulmányokat elvégzők jelentkezhetnek, és őket a tanulmányi átlaguk alapján rangsoroljuk.
Az igazgató elmondta, az óvodapedagógusok sokáig nehezen helyezkedtek el. Az utóbbi években azonban a magánóvodák felvirágoztak. Véleménye szerint az óvodapedagógusok iránti kereslet mindenképpen növekedni fog. Szerbiában már érezhető az óvodapedagógus-hiány. A magánóvodák tulajdonosai a jó óvodapedagógusokat alkalmazzák, és ehhez kérik az óvóképző szakfőiskola ajánlását.
Látogatásunk napján a főiskola hallgatói Újvidéken, a környékbeli óvodákban, a szülőhelyükön, illetve a Vajdaságban és Szerbiában működő iskoláskor előtti intézményekben végezték a gyakorlatot. Ennek során nemcsak ők ismerkedtek meg a munkájukkal és leendő munkaadójukkal, hanem a munkaadók is megismerkedtek velük. Látták, hogyan dolgoznak, így aztán könnyen választanak, amikor új óvodapedagógusra lesz szükségük.
– Az újvidéki Óvóképző Szakfőiskola jó együttműködést ápol Svájc, Nagy-Britannia, Szlovénia, Magyarország (Baja, Kecskemét) óvóképző főiskoláival. Az iskolánk oklevelét szerte a világon elismerik, ezt bizonyítják hallgatóink, akik Németországban, Svájcban dolgoznak. Sőt Kínából is jelentkezett egy óvodapedagógusunk: egy iskoláskor előtti intézményben angol nyelven tanít, ami ott most nagyon menő szakmának számít. Az Egyesült Államokban például ez a szakma nincs szakfőiskolai rangra emelve. S amikor meglátják, hogy a mi oklevelünkkel érkező fiatal milyen tantárgyakat hallgatott, örömmel kínálnak neki állást. A szakfőiskolánk hallgatója minden szemeszter végén két heti gyakorlatra megy valamelyik óvodába, ezenkívül a második és harmadik évben még két-háromhetes metodikai gyakorlatra küldjük.
Óvodapedagógusra mindig lesz igény. Hiszen, nemcsak őrzi és neveli a gyermeket, hanem fejleszti a képességeit, készségeit, hogy a gyermek megtanuljon írni, rajzolni, tornázni, szépen viselkedni... – mondta az igazgató, aki a sport- és a testnevelés tantárgyakat tanítja. – Nagy figyelmet fordítunk a gyakorlati órákra, a szakmai és a metodikai gyakorlatokra. Nemcsak az állami óvodákkal, hanem a magánóvodákkal is együttműködünk. Több férfi egyetemi hallgatót szeretnénk, de sajnos a mi patriarchális társadalmunkban erre a szakra hagyományosan kevés fiú jelentkezik, évente mindössze négy-öt személy, pedig a gyerekek a gyakorlati órákon nagyon szépen fogadják a férfi óvodapedagógusokat.
Ellátogatunk azokba az iskolákba, ahonnan jobb előmenetelű diákokat várunk. Magyar ajkú fiatalokat várunk Magyarkanizsáról, Topolyáról, Óbecséről…
Egyébként az újvidéki Óvóképző Főiskolán az oktatás jórészt szerb nyelven történik, de a magyar diákok a tantárgyak egy részét anyanyelvükön is hallgathatják, ez a későbbi elhelyezkedésnél előnyt jelenthet a számukra, hiszen mindkét nyelven foglalkozhatnak a gyerekekkel, különösen fontos lehet ez a kétnyelvű közösségekben – hallottuk dr. Utasi Anikó tanárnőtől, aki 25 éve tanítja a magyar nyelvű tantárgyakat (jelenleg öt tantárgyat hallgathatnak anyanyelvükön a diákok: magyar nyelv, beszédművelés, gyermekirodalom, a beszédfejlődés módszertana és a beszédfejlődés módszertanának gyakorlata).
– Aki alapfokú szakképzésre jelentkezik, felvételizhet az anyanyelvén (szerbül, magyarul, szlovákul). Szeretnénk minél több magyar ajkú egyetemi hallgatót beírni a szakfőiskolánkra. Néhány éve vezettük be a magyar nyelv kezdő szinten elnevezésű tantárgyat, amely iránt elég nagy az érdeklődés. Az idegen ajkú hallgató előtudás nélkül, teljesen az alapoktól kezdi tanulni a magyar nyelvet. Ha olyan környezetbe kerül, ahol szükség van a magyar nyelvre, fel tudja majd használni óvodai munkája során.
A bajai és kecskeméti főiskolával tovább szeretnénk mélyíteni az együttműködést. Kecskeméten konferenciákon vettünk részt, diákokat is vittünk. A bajaiakkal a Tempus TEACH projektumának keretében együttműködtünk a tanárokkal.
Az újvidéki óvodapedagógus-képzés iránt érdeklődő fiatal az Óvóképző Szakfőiskola honlapján bővebb információkhoz juthat: www.vaspitacns.edu.rs. A 021/451-683-as vezetékes számon is kérhet tőlünk tájékoztatást – mondta Utasi tanárnő.
