A köztársasági képviselőház tavaszi ülésszakának első rendes ülésén szereplő napirend általános vitája során Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter felszólalásában kijelentette, hogy a 2018-ban igényelt és eddig még ki nem fizetett támogatási eszközöket március végéig megkapják a termelők. A pénz megvan a költségvetésben. Azt is érdemesnek tartotta megemlíteni, hogy április végétől igényelhető a mezőgép-vásárlási állami támogatás.
Nedimović a növényvédelemről szóló törvény módosítása kapcsán arról beszélt, hogy a 2009-es törvény értelmében továbbra is használatban marad mintegy 600 olyan növényvédő szer, amelynek alkalmazását már betiltották az Európai Unióban. Ezek addig maradnak használatban Szerbiában, amíg az ország nem válik az EU teljes jogú tagállamává.
Milorad Mirčić, a Szerb Radikális Párt képviselője, reagálva a miniszter kijelentésére, azt mondta, végre valaki beismerte a miniszterek közül, hogy az EU-tagság csupán szemfényvesztés, és rámutatott arra, hogy korábban a törvényelőírásokat automatikusan összehangolták az EU előírásaival, ez az első alkalom, hogy egy miniszter kiáll és azt mondja, hogy meg kell őriznünk eddigi termelőkapacitásainkat a növényvédő szerek előállításában. Felszólalásában rámutatott arra, hogy 2000. október 5-e óta Szerbia EU-függővé vált, és az EU előírásaihoz való alkalmazkodással a mezőgazdaságot folyamatosan leépítették, eladták a termőföldeket és az ingatlanokat, valamint olyan gyárakat csuktak be, amelyek agrártermelési alapanyagok, növényvédő szerek, műtrágya vagy vetőmag előállításával foglalkoztak.
Nedimović erre azt válaszolta, hogy a mezőgazdaságra a legnagyobb csapást a piac liberalizációja mérte 2000 végén, amikor a külföldről érkező áru elárasztotta a hazai, felkészületlen piacot.
Hozzátette: Szerbia napjainkban is az EU-tagságra törekszik, de az államvezetés elsődleges célja a hazai növényvédő szerek további gyártása, és csak az EU-ba való belépéskor nyílik lehetőség arra, hogy módosuljanak a növényvédelmi előírások.
A miniszter kiemelte ugyanakkor, hogy az újvidéki NS Seme és a Zemun Polje-i kukoricanemesítő a világ kiemelt jelentőségű intézetei közé tartozik, termékeiket 70 országban alkalmazzák. Emlékeztetett arra, hogy 15 évvel ezelőtt voltak olyan irányú törekvések, hogy a magánosítás révén egyesek hozzájussanak ezeknek az intézményeknek a piacához, szerencsére ezt nem sikerült elérni. Szerbia kiemelt helyen áll a világon a gabonatermesztés, a hozam és az élemiszer-biztonság tekintetében. Véleménye szerint mindez azért fontos, mert élelmiszer-biztonság nélkül nincs állambiztonság sem.
