Ma befejeződött a 26. Kopaoniki Üzleti Fórum, amelynek keretében összesen 26 panelbeszélgetést, három plenáris ülést és hat konferenciát tartottak meg. A rendezvényen ezúttal több mint 1600 közgazdász, vállalatvezető, hatalomgyakorló, egyetemi tanár és elemző vett részt, továbbá 160 előadó szólalt fel.
Fotó: Beta
A mai zárónap a környezetvédelem jegyében zajlott. Goran Trivan környezetvédelmi miniszter felszólalásában az általa vezetett tárca iránti viszonyulásra panaszkodott, szavai szerint kevesen veszik komolyan a minisztérium tevékenységét. Örömének adott azonban hangot, amiért a környezetvédelem mind több intézmény számára fontos az egész világon, szerinte ennek köszönhető az is, hogy az ENSZ tavaly tetemes összegekkel támogatta Szerbiát egy nagy horderejű környezetvédelmi konferencia megtartásában. Ez a „zöld beruházások” évszázada – emelte ki Goran Trivan, a folytatásban pedig arról beszélt, hogy a hatékony környezetvédelem alapfeltétele a stabil gazdaság. A következő évtizedekben Szerbia 15 milliárd eurót ruház ebbe az ágazatba, a szennyvíztisztítók kiépítése mindenféleképpen prioritást élvez, mondta a miniszter, hozzátéve, hogy 2027-ig 47 ilyen projektum kivitelezése kezdődik meg, míg a hulladékgazdálkodásba több mint egymilliárd eurót tervez fektetni a kormány. A szennyvíztisztító rendszerek projektdokumentációjának a kidolgozására hamarosan 450 millió dinárt kapnak az érintett helyi önkormányzatok – hangsúlyozta a miniszter.
Goran Trivan a továbbiakban megerősítette, hogy év végéig elfogadásra kerülhet az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 27-es – környezetvédelem – fejezetének a tárgyalási alapja, majd megismételte, hogy a szóban forgó fejezet vitathatatlanul az egyik legbonyolultabb és legköltségesebb.
Valamivel korábban az üzleti fórumon a szerbiai munkaerő, illetve a munkaerő felkészültségének a kérdéséről is szó volt. Ezen a panelbeszélgetésen kiderült, hogy a majdani munkaerő kvalitásai tekintetében Szerbia a Világgazdasági Fórum 135 országot rangsoroló listáján a 70. helyet foglalja el, a jelenlegi munkaerő, azaz a munkaerő tudásának és képességeinek tekintetében pedig az 58. helyre sorolják. A jelenlegi munkaerő vonatkozásában a térség országai közül Szerbiának csupán Bosznia-Hercegovinát – 75. hely – és Észak-Macedóniát – 80. hely – sikerült megelőznie, ugyanakkor a majdani munkaerő minőségének tekintetében Szerbiát Bosznia-Hercegovina is megelőzi a 66. helyen.
Mladen Šarčević oktatási miniszter ehhez kapcsolódóan kifejtette: „Tragikus, hogy a szerbiai oktatási rendszer a tudás helyett az osztályzatokra összpontosít.” Az oktatási rendszernek szinte egészét át kell alakítani, az óvodáktól kezdve az általános és középiskolákon át az egyetemekig.
