Az orosz Szövetségi Tanács, azaz az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlésének – parlamentjének – felsőháza a bevetés huszadik évfordulójának alkalmából határozatot fogadott el a Jugoszlávia elleni NATO-bombázásról.
A NATO katonai akciója 78 napig tartott (Fotó: Ótos András)
Ebben megállapítják, hogy a NATO-agresszió egy szuverén állam ellen irányult, ezzel pedig a NATO a világbiztonság szempontjából a legnagyobb veszéllyé avanzsált. A Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint az orosz felsőház a bevetés kezdeményezőinek büntetőjogi felelősségre vonását követeli. A Szövetségi Tanács másik követelése pedig az, hogy a releváns nemzetközi szervezetek, illetve a nemzetközi közösség szervei – például az ENSZ, az EBESZ és az Európai Parlament – ítéljék el a NATO-agressziót és próbáljanak segíteni a következmények orvoslásában.
A bombázás kedvezőtlenül befolyásolta az európai államok közötti kapcsolatokat és bizalmat, a felelősek meg nem büntetése pedig újabb tragédiákat eredményezett, egyebek mellett Szíriában, Irakban és Líbiában, napjainkban pedig Venezuela, Nicaragua és Kuba is hasonló veszélynek van kitéve, állapítják meg a határozatban, mint ahogyan azt is, hogy NATO Jugoszláviában szegényített urán lövedékeket vetett be, amelynek okán civilek tömege betegedett meg. Koszovó államiságának 2008-ban történő kikiáltása a NATO-bombázással kezdődő folyamat folytatása: a szeparatizmus és a konfliktusok támogatása a nyugat–balkáni régióban, állapította meg az orosz felsőház.
