A zentai Pék Zoltán 2002 óta a Vajdasági Magyar Szövetség tagja. Volt polgármester és a községi képviselő-testület tagja. 2012-től köztársasági képviselő, valamint a szerbiai parlament pénzügyi bizottságának tagja, és jelenleg is képviselőjelölt.
Elmondása szerint a gazdasági, a pénzügyi, az infrastruktúrával és a turizmussal foglalkozó minisztérium által előterjesztett törvények, törvénymódosítások tartoztak elsősorban a feladatkörébe, és alkalmanként besegített a közvállalatokra és a közszférára vonatkozó törvények ügyeibe is.
Pék Zoltán (Fotó: Homolya Horváth Ágnes)
– A gazdasági és pénzügyekben nincs nagy mozgásterünk, mivel az ország gazdasági helyzete megköt bennünket. A korábbi kormányok nem folytattak túl jó gazdaságpolitikát, rengeteg kölcsönt fölvettek, és ezek kamatai felemésztik a gazdaságunkat. A megszorítások nélkül az ország csődbe jutott volna, vagyis a Nemzetközi Valutaalap nemhiába van itt. Nélkülük nem tudunk létezni, viszont nagyon beleszólnak a költségvetésbe, szinte minden tervezetet pontosan meg kell magyarázni, fel kell vázolni, mely szigorítás milyen eredményt hoz, milyen költségek miért kerülnek be. Ezért nagyon nehéz pénzt kiharcolni bármire is, ha sikerül, az nagy eredménynek számít. A mi sikerünk, hogy a költségvetésbe újra bekerült a Szabadkai Népszínház projektuma. Ennek eleve benne kellett volna lennie, és egy hármas szerződés alapján a köztársaságnak is folyósítania kellett volna a rá eső részt, viszont ez egy idő után elmaradt. Mi 2015-ben felmelegítettük a témát, és két év alatt 90 millió dinárhoz sikerült hozzájutnunk.
A következő ilyen infrastrukturális beruházás, amely fontos a magyarlakta településeknek, az az Y ág, vagyis a szabadkai kerülőút költségvetésbe kerülése, továbbá a Belgrád–Budapest vasútvonal kiépítése, amely a VMSZ bábáskodásával és Kern Imre államtitkár hathatós segítségével történik. Szeretném kiemelni továbbá a Szeged–Szabadka–Bácsalmás–Baja vasútvonal felújítását, ami szintén folyamatban lévő projektum. Sikernek számít a vasútvonalakat illetően a Szabadka–Zenta–Nagykikinda járat. Abban reménykedünk, hogy ha már új a vonat, a pályát is felújítják Zenta és Szabadka között, erre ígéretet kaptunk. Ha bejutunk a parlamentbe, ilyen dolgokat okvetlenül belefoglaltatunk a koalíciós szerződésbe. És ha már a koalíciós szerződés került szóba, elmondanám, hogy a Szerb Haladó Párt korrektül teljesítette a szerződésbeli kéréseinket, ha nem is tudott mindent teljesíteni.
A hatáskörömbe tartozó kérdések közül említést érdemel, hogy az elmúlt időszakban több határátkelőt is nyitottunk, mégpedig a bácsalmás–ásotthalmit és a Horgos 2.-t. A következő négy évben további két határátkelő nyitásán fáradozunk, mégpedig Kübekháza és Rábé, illetve Bácsszentgyörgy és Rastin településeknél.
Kicsit személyes sikeremnek is tekintem, hogy egy olyan egyezményt ratifikáltunk, amelynek értelmében a Tisza ezen szakasza hosszú idő után 2016-tól nemzetközileg ismét hajózható. Ez ügyben én szólaltam föl a parlamentben, én magyaráztam el, miért fontos a Tisza menti régió fejlődése szempontjából, hogy ne csak államközileg, hanem nemzetközileg is hajózható legyen. Ez a kérdés az 1950-es évek óta húzódott.
A mi javunkra írható, hogy teljesen felújítják az Óbecse és Péterréve közti útszakaszt, ez is egy fontos kérésünk volt. A másik útszakasz, amelynek felújítására ígéretet kaptunk, a Topolya és Kishegyes közötti szakasz.
Ami a terveinket illeti, a jövőben a helyi infrastrukturális befektetésekre próbálunk pénzt elkülöníteni a költségvetésben. Elsősorban az ipari parkok infrastruktúrájának fejlesztésére gondolok. A további célunk, hogy kiharcoljuk az eddiginél több kilométer vajdasági útszakasz javításának finanszírozását a köztársasági költségvetésből.
Sokan kritizáltak bennünket, hogy kormánypártiak vagyunk, de így olyan lehetőségekhez is hozzájutunk, amelyekhez másként nem lehetne. Ennek köszönhetően az év végén fennmaradt szabad eszközökből 20 millió dinárt sikerült kiharcolnunk Topolyának a Vénusz fürdőkomplexum projektumára.
A VMSZ súlyát mutatja továbbá a magyar kormány által nyújtott 50 milliárd forint is, az, hogy az elcsatolt területek közül a vajdasági magyarok kaptak először ilyen pénzsegélyt a magyar államtól. Ez nagyon nagy lehetőség a gazdaság, illetve a kis- és középvállalatok fejlesztésében. Mi erre kidolgoztunk egy gazdasági stratégiát, ezzel 2014-ben már kampányoltunk is, és sokan meg is mosolyogtak bennünket. Akkor azt mondtuk, van egy gazdasági programunk, amelyhez külföldi támogatást próbálunk szerezni, és ez idén januárban meg is történt. Nem csupán ígéret volt, valóra is váltottuk – fogalmazott Pék Zoltán.
