Dr. Sturc Béla emlékét őrző kamarakiállítás nyílt meg szerda este a Szabadkai Városi Múzeumban. A kiállítás szerzői dr. Kajdocsi Lovász Gabriella és Slađana Aleksić, a múzeum munkatársai, biológusai.
Dr. Sturc Béla szabadkai biológiatanár, botanikus 110 éve született és 30 évvel ezelőtt hunyt el. Kutatómunkájának koronájaként a Szabadka‒Horgosi-homokpuszta természetes flóraképe és megőrzésének kérdései című összefoglaló művét jegyzik, amely ma is megkerülhetetlen a környékünk flórájával foglalkozó kutatók és természetvédelmi szakemberek számára. Ugyanakkor nem kevésbé fontos a terepi gyűjtései nyomán létrehozott herbáriuma sem, amely vidékünk eltűnőben lévő, egykor rendkívül gazdag növényvilágáról tanúskodik, és amelyet a Szabadkai Városi Múzeum őriz.
A megnyitón dr. Ninkov K. Olga, a múzeum programjaiért felelős meghatalmazott igazgató a köszöntőbeszédében azt hangsúlyozta, hogy ez egy kicsi, de fontos kiállítás, amely ezentúl a természettudományi állandó tárlat részét képezi, a múzeum évkönyvének idei számában pedig Sturc Béla munkáinak a bibliográfiája is helyet kap, Papdi Izabella összegzésében.
A kiállítást dr. Czékus Géza biológus, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar nyugalmazott egyetemi rendes tanára nyitotta meg:
– Nem voltam Sturc Béla tanítványa, de amikor a diplomamunkámat készítettem, sokat tanultam tőle. Olyan emberként maradt meg bennem, aki kedves és barátságos, a munkájában komoly és odaadó, a hivatását pedig alázattal űzi. Úgy gondolom, hogy a pedagógusi tevékenysége pont olyan jelentős, mint a herbáriuma. Tanítóképzőben tanított, így a tanítványai tulajdonképpen még sok-sok tanulónak adták tovább a tőle szerzett tudást. Annak a híve volt, hogy a természetet csak a természetben lehet igazán megismerni, és ezt igyekezett átadni a tanítványainak is. Ő maga is rengeteget volt terepen, növényeket gyűjtött, amelyek közül sok ma már nem létezik. A tanítóképző megszűnésével munkaerő-felesleggé vált, középiskolába helyezték el könyvtárosnak, ezt azonban nem tűrte sokáig és nyugdíjba vonult. Ekkor módszertani publikációkat jelentetett meg, valamint Szabadka környékét területekre bontva foglalkozott az élővilágával. Sturc Béla nem mellékesen nagy környezetvédő volt, küzdött Szabadka flórájáért, sokat tett egyebek közt a Szelevényi-erdő megvédéséért – emelte ki Czékus Géza.
A továbbiakban, dr. Milica Rat, az Újvidéki Egyetem Természettudományi–Matematikai Kar, Biológia és Ökológia Tanszékének a szakmunkatársa tartott előadást A Sturc-gyűjtemény 21. századi reneszánsza címmel. Milica Rat egyebek közt a herbáriumok fontosságát hangsúlyozta, mint azt mondta, több ok létezik, ami miatt érdemes ezekre vigyázni, egyik újabb ok pedig a DNS megőrzése:
– A száraz növény nem halott végérvényesen. A 21. század technológiai vívmányai lehetőséget adnak arra, hogy kivonjuk belőle a DNS-t és elemezzük, összehasonlítsuk a mai növényekével. Ez egy új találmány, a feltalálójának Nobel-díjat hozott, és ez a módszer már ma elérhető és alkalmazható, szinte bárhol a világban, így nálunk is – hallottuk Milica Rattól.
A rendezvény a Kulturális Örökség Napjai eseménysorozat része volt.
Nyitókép: Sturc Béla emlékkiállításának a megnyitóján (Lukács Melinda felvétele)
